Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
fehercsongor képe
Párostánc
2008. augusztus 08. péntek, 22:49 | fehercsongor

Szerintem a barátnődék nincsenek fáziskésében. Nagyon szépen, összhangban járják a párostáncot; ahogy írtad(amikor az egyik közelít, akkor lép hátrébb a másik).Csak a belső karmesterükkel nem néztek még szembe, miközben a kosztümöt cserélgetik.
Ahhoz, hogy én biztosra mehessek abban, hogy a "társam" nem válaszolhat véletlenül se szeretetből, ahhoz úgy kell időzítenem a közeledést, hogy megalázó, és örömtelen legyen neki, ha mégis megalkuszik. Így én vagyok az aki jót akart mindkettőnknek, ő meg az akivel nem lehet közös örömöket megélni, mert visszautasít. Persze ez nem ilyen hideg végiggondolásból ered, ezt ösztönösen, saját fennen hangoztatott szándékaik, vágyaik ellenére teszik, mondhatnám: saját akaratuk ellenére.
Az átok: Ha az én számon csúszott volna ki ilyen, akkor megrendültem volna nagyon, amikor ismét feljebb emelkedem a normál tudatállapotomhoz. Fájdalomtól átjárt lélekkel fordultam volna Istenhez, hogy Te ismersz, tudod, hogy milyen meggondolatlan szájú, indulatú vagyok, kérlek enyhítsd a következményeket. Aztán elfogadtam volna, hogy lesz, ami lesz. Ha nem sorsa  csemetémnek, akkor lepereg róla, és visszaszáll rám, ha meg ezért a lehetőségért választottuk egymást szülő-gyerek játékot játszani, akkor lesz időm még gondolkodni azon, hogy miért vagyok én alkalmas erre a szerepre. Erősen remélném, hogy lelkileg éppen nincs a szakadék szélén, ahol már egy ilyen behatás is ravaszelhúzásszerű következményekkel járhat.
Természetesen megpróbálnám visszavonni, védelmet kérni neki.
Úgy gondolom, a megbánás sokat segít, ebbe kapaszkodhat. Ha meg tud bocsátani magának, és nem tartja ezután a gondolatvilága középpontjában a botlását, akkor az elenyészik, nem táplálja azt tovább a rágondolás energiájával.
Sokat nyert? az ügyön:súlyos indoka van, hogy ne kelljen a feleségéhez közelednie.
A maradék vágyát is el tudja emészteni "mileszhafogazátok" gondolattal. Miért jó ez neki?
felacso