Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
nekem van egy lelki társam, legalábbis úgy gondolom, hogy ez az,
2011. január 21. péntek, 15:59 | Névtelen (útkereső)

nekem van egy lelki társam, legalábbis úgy gondolom, hogy ez az, egy lány. Két barátom van ő az egyik 11 éve, soha nem jártunk és semmi nem volt köztünk, pedig nekem mindig tetszett, volt hogy szerelmes is voltam belé, ennek már vagy 6 éve. Valahogy áttranszformáltam magamban azt az érzést.

De olyan szintű a megértés hogy szinte szavak nélkül megértjük egymást, és nagy a szeretet köztünk, de talán még nagyobb az elfogadás és a bizalom, vagy nem is tudom hogy mondjam ezt. Ő szeret velem lenni én pedig vele, ritkán találkozunk, de akkor egyszerűen nincs olyan hogy egy percre is megszakadna a beszélgetés. Telefonon is múltkor 6 órát beszéltem vele egyfolytában. Régen nem gondoltam volna hogy létezik ilyen fiú és lány közt, de létezik, és valahogy azt érzem hogy ez már így is marad.

Talán még ez is kapcsolódhat a bejegyzéshez. Régóta nincs kapcsolatom, nem is kerestem, nem azért mintha egy rossz kinézetű akárki lennék, csak egyszerűen magamnak való vagyok. Én nem programoztam semmit mégis most vasárnap találkoztam egy lánnyal. de ez elég ritkának mondható ahogy kapcsolatba kerültünk. Neki is volt egy blogja és nekem is, most december közepén kezdtem írogatni. Aztán írtam egy kommentet az ő blogjába. majd ő is írt az enyémbe jó párszor, eltelt egy hét, írtam neki egy levelet, mert volt egy dolog amiben segítséget kért nekem meg volt rá egy tippem.

Majd mentek jöttek a levelek, írtam neki hogy mi lelkitársak vagyunk, mert írásban akkora összhangot vettem észre, írta hogy találkozzunk. Írta,mit veszthetünk, vagy szerelmes pár leszünk vagy barátok, a lényeg kb ennyi. Oké találkoztunk, most vasárnap, első látásra hu ez a nő nagyon bejön. Majd 4 órát beszéltünk, sajnos nem volt összhang. Leblokkoltam, de nem a beszélgetésben, hanem nem tudtam rákoncentrálni arra teljes figyelmemmel amit mond, mert hát a külső az kicsit elvakított.

Amikor elbúcsúztunk, átöleltem, ő vissza ölelt magamhoz szorítottam megsimogattam a haját, majd megint. Éreztem hogy nem látom többé. Azóta is levelezünk keveset. Mi írásban jobban kijövünk.

És ennek az egésznek a lényege amire rájöttem az, hogy mi nem vagyunk és nem leszünk egy pár, az tutti, de ennek a találkozásnak más volt a célja. És azt teljesítette, megváltoztatott egy pillanat alatt, új célokat tűztem ki a további életemre nézve, átestem egy holtponton és a cselekvés irányába indultam meg, már elkezdtem.
Köszönöm hogy megoszthattam