Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Több lelki társ is van, és önálló tőlünk
2011. január 21. péntek, 3:28 | KatiPotter

Leírom, ami történt velem. Egyelőre még én sem dolgoztam fel minden részletét, mert nekem, aki szokva van a spiris jelenségekhez, még nekem is feladta a leckét. Pár éve megjelent a lelkemben valaki, vagyis a lelki szemeim előtt. A nevét is tudtam, a keresztnevét. Tudtam a tulajdonságait. A jólelkűségét, igazságérzetét, és valahogy éreztem. Lelki társ. Láttam a főbb arcvonásait. Egy éve kitaláltam egy novellát, amiben egy bizonyos szituációba képzeltem ezt az embert, más néven ugyan, mint amit megéreztem, de ő volt benne (mindemellett ugyanúgy volt párkapcsolatom, és azt hittem, csak az én képzeletem, nem gondoltam, hogy létezik és amúgy mégsem ő lesz a párom). Szilveszter napján kezdtem most érezni, hogy foglalkoznom kell azzal a témával, amihez a novella is kapcsolódott. Pedig államvizsga előtt álltam, és erős vonzást éreztem, hogy most, mindjárt, most foglalkozz vele, mindjárt történik valami... És voltak más jelek is.
Pár nap múlva megismerkedtem a sráccal a facebookon. Azzal a témával kapcsolatban, és azzal foglakozik, ahogy elképzeltem, ugyanolyan igazságérzete van, de még néhány mondata is ugyanaz, olyannak érzem a lelkét is, az arcvonásai is a képek alapján, és az előre megérzett keresztnév is egyezik, tehát valószínű egyértelmű, hogy a vele való megismerkedést éreztem előre. Sokat írogatunk, más dolgokról is, de abban a nagyon közös témában is, és szerintem tanulunk egymástól dolgokat, meg egyszerűen jó az egész... De, és itt jön a nagyon tanulságos de!!!
Nem vagyunk mindenhatók. A bevonzom akit akarok és az enyém lesz, mint valami birtok, nem működik, és én tudtam is, hogy így van! És ez így van jól! Merthogy ő soha nem lesz a párom. Mivel van egy olyan technikai akadály, amit teljesen lehetetlen leküzdeni. Így alakította az élet, de az tuti, hogy nekünk találkozni kellett. És én örülök ennek is, jó érzés. A technikai akadály megléte miatt ki sem fog derülni, hogy amúgy lehetne-e köztünk később szerelem. Ő zárkózottabb típus, és nem is mindenben egyforma, de a lelki társ dolgot azt látom, hogy jelen van, jelen lenne, részemről igen, tudom. Ez nem túl vidám így, de mégis azt mondom, hogy így van ez jól a világban. Nem vagyunk mindenhatók. Meg tudunk előre érezni dolgokat, embereket, egy férfit, aki megérint, de ha belép valami akadály, és más jelentősége lesz a találkozásnak, akkor sem kell kétségbe esni.
Főleg, hogy az embernek nem egy lelki társa létezik. És bízom Istenben, hogy nekem is meg lesz adva a lehetőség, hogy úgy is szerethessek újra, mint nő. De aki lesz, én is csak annyit kérek, lelki társ legyen, ő is akarjon és lehetséges legyen a kapcsolat. Így működik ez valahogy. Nem mi uralunk, mi nyitottak vagyunk, és lehet, hogy nem minden úgy alakul, ahogy elképzeltük, de attól lehet nagyon jó és szeretetteljes. Később majd nagyon fogok örülni, ha megtalálom a hozzám illőt, hogy eddig így alakult, azt hiszem. Ezt tapasztaltam most.