Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Nem feltétlenül értek veled egyet
2009. április 24. péntek, 11:18 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Lehet, hogy ennek csak az az oka, hogy soha nem szerettem a kategorizálásokat és nem szeretem a pszihológiai sakktáblákat sem. Amit leírtál szerintem egy pénzügyi kasztrendszer és kontrollokra utal, hasonlítva magára a kasztrendszerre és a banki, pénzügyi rendszerre. Nagyon sok példát tudnék neked mondani arra , hogy az "osztályok" közötti ugrás sem olyan kötött, mint ahogy leírod és nem csak felfelé lehet mászkálni, hanem lefelé is, már ha egyáltalán létezik irány.
Központi szerepet a pénz azért játszik az életünkben, mert azt szánjuk neki. Gondold végig, hogy hányszor hozod fel kifogásnak, hogy ezt, vagy azt azért nem tudod megtenni, mert nincs rá pénzed. Ha megnézed a dolgot egy másik perspektívából rájössz, hogy ez bizony nem mindig van igy. Részben persze azért, mert nem te vágysz valamire, hanem a reklámok, vagy a körülötted levők "vágyatnak" rá. Félre ne érts, nem gondolom, hogy a pénz nem szükséges a mai világban. Egy lapban olvastam azt, hogy "a pénz nem boldogít, de megnyugtat" Eddig hozzám ez a megfogalmazás áll a legközelebb.
Nem hiszem ugyanis amit írtál, hogy akinek sok pénze van és tud vele bánni annak kvázi minden meg van és testileg, lelkileg boldog. Nézd meg a celebeket! Van köztük elég sok aki tud bánni a pénzzel, van is neki és mégis a kábítószer a központi témája. Szóval szerintem a pénz az emberiség fejlődésének egyik szakaszát jellemző kényszereszköz és ugyanúgy el fog múlni a központi szerepe, mint mondjuk a gőzgépé.
Az hogy nekem is gondom van a pénz kezelésével mi sem mutatja jobban, mint hogy én is vehemensen próbálom támogatni Sanyi erről szóló, tervezett előadását. Addig is mig erre várok megpróbálom úgy felfogni ennek a főniciai eszköznek a befolyását, mint valami tanító eszközt. Többször volt az életemben - számomra - sok pénzem. Nem néztem nagyon mire költöm, de főleg azt sem hogy hogyan. Mikor nem lett mindig léptem egy hatalmasat előre a szellemi úton és nem biztos, hogy enélkül is ide jutottam volna.

szeretettel!