Elégedett vagy az egészségeddel?

Szia!

Én is egyetértek Veled. Nagyon érdekes, hogy bár teljesen átlagkeresetből élek, még soha nem kellett nélkülöznöm (volt mit ennem és hol aludnom). Valószínűleg azért, mert amikor nem volt pénzem nem is vágytam másra, csak a fizikai szükségleteimre.
Olyan régóta élt bennem egy kis vágy arra, hogy vajon milyen lesz, ha majd "be kell osztanom" a pénzemet. Úgy, ahogy a dédszüleim, nagyszüleim, vagy a szüleim is tették, a nehéz helyzetben. De eddig még soha nem éreztem, hogy nincs. Valahol belül mélyen van egy olyan érzésem, hogy van. ezt nem tudom másként mondani.
Év végén a cégünknél a dolgozók jelentős részét elbocsátották. Gondoltam, na most, most majd megtapasztalom miről is beszéltek az Őseim. :) Nem féltem ettől, hanem valamiféle kiváncsisággal gondoltam rá. És nem úgy alakult, mert engem valami csoda folytán mégsem küldtek el.
Nem tudom, hogy ez sorszerű, és bármit is tennék, akkor is lenne "pénzem", vagy azért van, mert nem félek, de érdekes.
Én nem érzem a gazdasági válság válság erejét, bár van lakás, és autó hitelem is, amik jelentősen megemelkedtek. Ha több pénzem van többől élek, ha kevesebb akkor meg abból. Ja, és nagyon érdekes, hogy mostanában rendszeresen akkor kell vennem valamit amikor az "akciós" termék, vagy ad valaki valamit, vagy éppen van még egy darab a "régi áron". Tehát kevesebb a pénzem, ezért kevesebbet is "kérnek" tőlem.

Azért érdekelne, hogy hogy is van ez.

Sziasztok:
Mackó