Fontos ünnep számodra a Karácsony?

Sziasztok, ez nagyon ciki lesz...úgyhogy csak saját felelősségre

Alapvetően korán érdekelt a másik nem és az első élményem az 10 éves koromban történt, hogy intim kapcsolatban kerültem egy lánnyal, aki ezek után kigúnyolt, kibeszélt a hátam mögött.
Ugyanezzel a lánnyal összefutottam 16 évesen egy éjszakai szórakozóhelyen és köszönt valamint a baráti társaságommal töltötte a buli egy részét. Majd egy másik alkalommal részegen, véletlenül összefutott ugyanazokkal a bulis barátaimmal - ekkor nem voltam jelen - és úgyanúgy elkezdett engem szapulni és lenézően vélekedni rólam, mint ahogy tette azt 6 évvel ezelőtt. Engem ez azért zavar, mert a mai napig nem tudom, hogy miért viszonyul(t), így hozzám.
Nőkkel nagyon ritkán jön össze valami. Igaz nem is próbálkozom nagyon sokat, mert kudarckerülő lettem.
Igaz volt olyan is, hogy nagyon szemrevaló lány leszólított az utcán és beszélgettünk, de aztán hiába hívott el hozzá, inkább nem mentem...nehogy valamit rosszul csináljak és szégyenkeznem kelljen, akár magam előtt, akár attól, hogy el fog terjedni rólam valamilyen negatív jelző.

Amikor nem jön össze egy kapcsolat, legyen szó alkalmi kapcsolatra való kezdeményezéstől vagy hosszabb távúról akkor automatikusan arra gondolok, hogy a személyiségemben van hiba, amitől nem vagyok elég jó... csak nem tudom mi az amelyen változtatni kellene. Igen. Zavar, ha visszautasítanak, mert úgy veszem, hogy egy ellenszenves ember vagyok az illető számára, akivel nem kíván beszélgetni sem.
Nyílván nem venném magamra ennyire,ha több lenne a sikerélmény, mint a negatív.

Furcsa, hogy azokkal a nőkkel, akikkel én nem tudnék elképzelni semmilyen kapcsolatot (alkalmi szexuális vagy hosszútávú komoly) , és csak félvállról veszem a velük való ismerkedést ott összejönnek a dolgok.
Hogy még egy példával éljek, történt, hogy a metrón flörtöltem egy lánnyal, és úgy gondoltam odamegyek hozzá mikor leszáll, így is tettem odaléptem hozzá és mikor ráköszöntem a következőt mondta: bocsi most nem ismerkedek, mert fáj az orrom.... ennél az esetnél már tényleg kezdtem azt érezni, hogy én egy totál barom vagyok, mert egyfolytában ilyen szituációkba keverem magam.

17 éves koromban jelent meg az ekcéma rajtam, ebben az évben megviselt, hogy udvarlásom során elutasítottak. Maga az elutasítás nyílván nem volt kellemes, de az meg végképp nem, hogy több hónap után következett be és némi hiábavalóságot is éreztem a hosszú lefolyású, ugyanakkor sikertelen kimenetele miatt. Úgy éreztem teljesen hülyét csináltam magamból, mint egy szánalmas lúzer.
A másik pedig az, hogy hiába volt rá alkalmam, hogy elveszítsem a szüzességemet, nem ment...
A szüleim nem engedtek el egy utazásra, amit úgy éltem meg, hogy egy fontos társas élménytől fosztottak meg.... nem anyagi korlátja volt, hanem azt gondolták szüleim, hogy az osztályfőnököm csak a megfelelő indokra vár, azért, hogy engem jogosan kirúgathathasson....és az osztály kiránduláson erre bőven nyílna megfelelő alkalma. ( ezzel nem értettem egyet és egy paranoid gondolatnak tartom a mai napig)
- szülőkkel egyre több konfliktus
Ebben az évben szintén sokat drogoztam. ( marihuána)

19 éves korom tájékán jelent meg erőteljesebben a légúti allergiám. Már utáltam az iskolát ahova jártam, de szerencsére ez volt az utolsó év.

21 és 22 éves korom között volt egy edzőm, aki elég kétszínű volt és nem ismert el soha kivéve amikor el akartam hagyni a csapatot és közöltem, hogy abba akarom hagyni a játékot... mert már egyszerűen nem élveztem), a saját sleppjéhez tartozó embereket viszont minden körülmények között igyekezett kiemelni...)

21 évesen kezdődött az alvászavarom azóta egyre fokozódik és már abba kellett hagynom az élsportot, mert egyszerűen nem bírom fizikailag pedig minden edzésen ott vagyok...légelzáródásos dologról van szó. Elvileg alvási apnoe-nak hívják. Gyakorlatilag voltam alváslaborban és enyhe alvási apnoét diagnosztizáltak és nem tudnak a helyzetttel semmit sem kezdeni. Mikor teljesen elengedem magam és ellazulva mélyen szeretnék aludni akkor a légutam úgymond összeakad, elzáródik nem kapok levegőt stb.Mivel szerettem volna tudni az okát ennek az állapotnak, ezért nem hagytam annyiban és szerencsére találtam egy labort, ahol fejlett módszerekkel diagnosztizáltak és mellékveseelégtelenséget állapítottak meg. Ennek tudják be a fáradtságomat és az alvászavaromomat. Most jelenleg várok endokrinológusra.

Igyekeztem leírni a hátterét is a tüneteknek, hátha így pontosabb képet adok és kaphatok.

Várom
válaszaitokat!

Üdv,
Péter