Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Kavics22 képe
Az ősbizalom egészen biztosan nem ember és ember közötti
2010. december 09. csütörtök, 15:27 | Kavics22   Előzmény

Az ősbizalom egészen biztosan nem ember és ember közötti bizalomról szól. Hogyan bízhatnám önmagam sokszor bizonytalan énjét olyan valakire, aki önmaga is keresgél és az ő megközelítésében a bizalom talán valami egészen másról szól, máshogyan értelmeződik.

"Bizalomért bizalmat cserébe". Na de hol a határ, ahol az én bizalmam még nem teher, a másik bizalma még nem zavaró a számomra és fordítva.
Ember és ember közötti bizalom az egyik legtörékenyebb dolog a világon, ha egyszer eltört, nagyon nehéz összeragasztani és valószínűleg már sohasem lesz ugyanaz. Mégis bízunk, de már sokkal inkább önmagunkra helyezve a hangsúlyt, saját magunkat erősítve.

Az ősbizalom valami egészen másfajta bizalom. Mintha valaki, vagy valami stabilan tartana ebben a világban, számára mindegy, hogy bízok, avagy sem. Elfogadja a bizalmatlanságomat, a tévedéseimet, a túlkapásaimat, újra és újra erőt ad, nem hagy túl sokáig zuhanni, csak éppen addig, ahonnan még képes vagyok talpra állni. Úgy bízik bennem, hogy nem vár el semmit cserébe.

Teljes bizalom úgy, hogy megmaradhatok a bizalmatlanságomban mindaddig, amíg belülről nem érzem azt, ezen a ponton megerősödtem, jöhet a következő kihívás. És az sem baj, ha mindez csak illúzió, kezdődhet minden elölről egy kicsit máshogyan.

Az ősbizalom egyszerre létezik bennem és látom kívülről, ahogy támogat, vagy éppen kihúzza a lábam alól a talajt, de mindezt értem teszi, vagyis egyre inkább úgy érzem, ÉN MAGAM TESZEM ÖNMAGAMÉRT.