Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Michaelita képe
Húúú, de jól csinálod:)
2010. december 08. szerda, 21:04 | Michaelita

Nagyszerű és bátor vagy Sikka, hogy így megéled az érzéseidet/érzelmeidet teljes mélységükben.

Én arra bíztatlak, hogy a ragaszkodásodért is szeresd nagyon magadat, mert az, ami a ragaszkodásra késztet, az a léleknek egyik legfontosabb alaperénye, s úgy hívják, hogy hűség.

Egy ponton, amikor távlatokban és összességében fogunk látni sok mindent - küldetésünket, előző életeinket - akkor ki fog derülni, hogy a ragaszkodás/hűség sokkal nagyobb előny számunkra, mint valaha is hittük.
Addig meg csak fogadd el a létét és fogadd el, hogy egy-egy elengedés legalább annyi ideig tart, mint amennyi ideig maga a kapcsolat tartott (ha ennél rövidebb idő alatt a végére jutsz, akkor már nem is állsz vele annyira csehül, mint hitted:)
Honnan veszem ezeket? Sajna, vagy hála Istennek én is ilyen vagyok, de már tudom/érzem, hogy ez a másik oldalon pozitívum, másrészt meg megtanulom lassan annyira tisztelni magamat, hogy legyen türelmem kivárni a lelkemnek azt az érési idejét, ami az elengedéshez/leváláshoz kell. S ahogy ezt gyakorlom, rájöttem, hogy éppen ezért lehet tisztelnem, becsülnöm, szeretnem saját magamat.

A változásokat megint csak nem könnyű fel/bevállalni, hagyj magadnak elég időt hozzá és állj magadhoz türelmesen, kedvesen, szeretettel, hogy legyen elég erőd felvállalni az ismeretlent, a másmilyent, ami a változás révén jön el Hozzád.

Sikka! Kérlek legyél nagyon őszinte magadhoz! Ha egy szeretted küzdene hasonló problémákkal mit tennél? Ezzel együtt is szeretnéd továbbra is, igaz?
Nos, saját magadnak is tartozol ugyanennyivel! Magadhoz sem lehetsz szigorúbb, csakis ugyanolyan elfogadó, mint a szeretteiddel.
"Szeresd Felebarátodat, mint Tenmagadat", de ez fordítva is igaz kell, hogy legyen, sőt:)

Köszi a szép számot, nagyon jó volt újra hallani!