Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Én szívesen olvasnám a téma egy bővebb kifejtését, amit itt
2010. december 08. szerda, 10:05 | Nocsak nocsak   Előzmény

Én szívesen olvasnám a téma egy bővebb kifejtését, amit itt most nem tettél meg, hiszen a tékozló fiú története az ember - Isten kapcsolat lényegének egy olyan kimeríthetetlen mondanivalójú szimbóluma, amit nem tudunk elégszer, és elég mélyen tárgyalni.

Hogy az igazsággal nem törődünk, és elkerülni próbáljuk, ahhoz annyi kiegészítést mindenképpen hozzáfűznék, hogy valójában félünk az igazságtól.
Nem azért kerüljük, mert nem akarnánk igazságban létezni, hanem mert olyan borzasztó élményeket szolgáltat az igazság a számunkra amelyekkel nincs erőnk szembenézni.

Amikor meditációimban magamtól állok meg a küszöbön, nem kell cerberus ahhoz, hogy ne lépjek át határokat, mert amit onnan látok, már az elborzaszt magamban.

Bemegyek a belsőszobámba, de igazából csak a küszöbről nézem, hogy mi van odabent, mert nem merem magam átadni neki. Pedig az is én vagyok, sőt...

A tékozló fiú történetének egy domináns pontja az alsó holtpont, amikor megelégeli a disznókkal való együtt fürdést, amikor meglátja, hogy hova jutott, amikor felismeri, hogy ő nem odavaló, amikor ráeszmél az atyai tekintélyre és alá tudja vetni magát annak.

Alázattal oda állni, és azt mondani: Nem vagyok méltó, hogy egy legyek a béreseid közül...
Ugyanakkor micsoda érték az ami visszakerül az atyai házhoz, mind azzal a tapasztalattal amit megélt, amiről a mindig az atyával lévő fiú semmit nem tud, mégis a lázadozó dorbézólónak örül és ünnepel az atya, nem a tisztának aki sosem mert atyja ellen lázadni. Az a fiú aki megtapasztalta a világ mocskát és vissza vágyott, elfog-e menni még egyszer? Ki lesz majd hozzá hűséges? Aki majd most kezd lázadozni, vagy aki már "betörve" visszatért?

A rózsakeresztes rendnek van egy hasonló története, amit Gyöngy himnusznak neveznek, melyben az ember vissza szerzése a cél és a történet csúcspontja, hogy igazgyöngyként tér vissza az atyai házba. Jézust küldi, hogy szerezze vissza a tékozló embert (fiút) az ellenségtől.

És itt már a szőlőműves példázatára és a többire is ki kellene térni, mert kiderül, hogy minden példázat egy egységes rendszert mutat be, azok nem külön történetek, hanem szervesen egymás részei.