Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Most is csak azt tudom mondani a blog új változatát olvasva, min
2010. december 04. szombat, 16:16 | KatiPotter

Most is csak azt tudom mondani a blog új változatát olvasva, mint eddig: nincsenek itt démonok, ezen a helyzeten nekünk kell változtatni. A földmozgásokat nem rossz szellemek okozzák, hanem már évmilliárdok óta így működik a Föld, állandó mozgás van, a kőzetlemezek lassan vándorolgatnak, és ezért vannak ezek. Viszont sok természeti katasztrófát, mint pl most volt a vörösiszapos: azt sem rossz szellemek, hanem felelőtlen emberi magatartás okozta. Ahogy az árvizek is azért voltak, mert pusztítják az erdőket, és nincs, ami természetes módon megkösse a csapadékot. Ez nem csak nálunk van így, nagyon sok helyen, globális változásra lenne szükség.
Bennem is nagyon erős a Magyarsághoz való tartozásnak az érzése (de azért nem választanám magam külön a világ sorsától, így vagy úgy, de máshol is sok a gond és változásokra lenne szükség, és ez lelki szinten egyre már egyre inkább megtörténni látszik, és hosszú idő után követheti esetleg a rendszer, az esély mindenesetre megvan, nem kell temetni az életet előre, ha nem gondolkodunk ennyire anyagi szinten, pl hogy a lélek tovább él, máris más a kép, ez nem naivitás, csak "esélyt adsz a fénynek", hogy javulás lehessen legalábbis hosszú idővel). És nekem is nagyon fontos, hogy foglalkozzak a témával. Ezért mentem bele a politikába is, és az a véleményem, hogy tudatossággal, megfelelő tájékozódással (és mivel a média tele van hazugsággal, kénytelenek vagyunk önállóan, önszorgalomból utána járni, ha nem akarunk becsapva lenni, ezt tapasztalat, eleinte én is elhittem marhaságokat) elkerülhető, hogy ilyen önző, az egységérzetet ennyire nélkülöző politikusokat válasszunk. Ha minél többen tudatosodunk, és nem adjuk fel, és megvívjuk a magunk szellemi szabadságharcát, ha átadjuk magunkat a közösségi érzésnek, a szeretetnek és lehet mondani így is: Istennek, akkor akár rossz szellem, démon, "dementor" vagy akármicsoda, akár nem, de nem tud hatni. Rajtunk múlik szóval, mit válasszunk. Az egyén, ha ráébred, annyit tehet, hogy ezt az értékrendet képviseli, és adja hozzá az egészhez. Ha ezt egyre többen tesszük, annak van hatása.
Már most látszódik számomra, hogy ennek ez a magatartás hoz pozitívat. Nem akarok pártpolitikába belemenni, de amit nekem a JOBBító szándékú politikai csoportnak való segítés, közösségi dolgokban való részvétel adott az életembe, és nem csak nekem, az olyan kincs, olyan léleképítő, annyi szépet hozott, tapasztalatokat, ami örökre az enyém marad. És bár kevesen vannak a többihez képest, de ha figyeli az ember, érnek el azért eredményeket, mert dolgoznak, ahogy tudnak. Erre mondom, hogy bármilyen nehéz valami, soha nincs hiába.