Melyik állathoz hasonlít a természeted?

Egészen máshogy gondolom az őszinteség értelmét, tartalmát az eltelt idő óta.

Valóban őszintének lenni az egyik legnehezebb dolog a világon. Sokkal könnyebb egy idegennel őszintének lenni, mint a hozzád legközelebb állókkal, mert őket szereted, kímélni akarod, megóvni az őszinteséged következményeitől. Pedig éppen az ellenkezője igaz.

A hazugságok, félre magyarázások, elhallgatások szépen lerakódnak egymásra, amíg egyszer csak robbannak és helyrehozhatatlan károkat okoznak. Vagyis a legtöbb dolgot helyre lehet hozni, de nagyon nagy árat kell fizetni érte, mert ugyanolyan már semmi nem lesz, mint előtte. Ebben benne van az is, hogy jobb is lehet, csak ez abban a pillanatban még nem látszik.

Szóval semmivel sem könnyebb gyakorolni, mint elviselni, mindkettő eszméletlen nehéz addig, amíg rá nem szoksz, hogy viseld a következményeit, vállald fel, bármennyi gondot is okoz abban a pillanatban. Úgy gondolom, még mindig kevesebbet, mint amit az őszintétlenség folytán összegyűlt feszültség okoz.

És akkor még marad a kérdés. Vajon melyik a nehezebb ? Elfogadni úgy önmagunkat, hogy teljesen soha nem leszünk képesek őszinték lenni, vagy szép lassan elkezdeni változni, felvállalni.