Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
.. nem beszélve arról, kinek mit jelent a boldogság? Öröm? Az,
2010. november 27. szombat, 9:21 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

.. nem beszélve arról, kinek mit jelent a boldogság? Öröm? Az, hogy jó.

Csak figyeld meg az embereket: - mondják, nyugalomra, békére vágynak. Mikor ott van: - miért vagyok egyedül? -keseregnek, vagy -jaj, de unatkozom, és máris szól a tévé, automatikusan nyúlunk a telefonhoz.

Vagy: a minap ültem a buszon elől, a sofőr már a száját húzta, mikor felszálltam, és jegyet vettem. Az arcára és hangsúlyára volt írva: - tele van a tököm veled! :)

Leültem előre és csak figyeltem. Bárki szállt fel, ugyanaz a "tele van a tököm Veled" reakció volt. Mikor egy kisfiú szállt fel, és köszönt neki barátságosan, úgy köszönt vissza, hogy érezhető volt, megfagy a levegő.

Mi bántotta? Ki tudja. De az biztos, nézve, hogy nap, mint nap, ugyanezt a monoton útvonalat teszi meg, senki nem szól hozzá, csak EGYEDÜL van, észre sem veszi. Olyan zárkózott lett, hogy már azt is nehéz elviselnie, ha jegyet kérnek tőle? Ha látja az embereket?

Számtalan baja lehet: hitel, rossz házasság, unalom a munkában, stb. Vagy csak ennyi: rossz napja van.

Mégis, észrevette, hogy amire vágyott: "ne szóljatok hozzám", az út nagy részén megvalósult? Élvezte ezt akár egy percre is?

Vagy a reakciók: aki szintén ilyen "agresszív kismalac" volt az nap, még be is szólt (titkon örült, na itt egy balek, akire rászórhatom a rossz hangulatom, még ha nem is volt ez tudatos benne)
aki viszont nyugodt volt, fel se vette.
vagy a kisgyerek, ugyanúgy, nyílt szemmel, mosolyogva nézett rá :).

örömelvet követve: ha a sofőrnek az okozott volna örömöt, hogy akkor senkivel nem találkozik, békén hagyják, akkor minimum hirtelen egy lakatlan szigeten kellett volna koktéloznia, abban a pillanatban. Míg ha mást az tett volna boldoggá, mint a kisfiút, hogy felszáll egy buszra, és nagyot köszön ugyanannak a sofőrnek és elveszi tőle a regisztrációs jegyet ugyanabban a pillanatban, majd leül, és hangosan közzé is teszi:- de jó itt a buszon!
Nos, akkor ez hogyan valósuljon meg?

Röviden, hol keressük az örömünket? Külső tényezőkben , a mátrixunkban, vagy önmagunkban ?