Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
A konkrét esetről az a véleményem,hogy meg tudom érteni,még egy
2010. november 21. vasárnap, 14:20 | Éva.

A konkrét esetről az a véleményem,hogy meg tudom érteni,még egy ilyen kicsinységnek tűnő ügyben is az ember vívódását.
Ha belegondolok hasonló helyzetben én is ,,kétségek'' között lennék.
Hiszen az embernek lelkiismeret furdalása van először azért,mert sajnálja a kiskutyát,és nem mer szólni.
Másodszor pedig azért,hogy most mit szólnak,a ,,barátok'',és mi lesz ennek a következménye,meg egyáltalán joga van e erre?

Szerintem sok mindentől függ.Elsősorban mennyire szoros,baráti a kapcsolat.Abba azért több minden belefér.Én is szóltam már a barátnőmnek ,hogy ne kiabáljon a kutyával,és ne vágja pofon,ha egyébként meg imádja és kényezteti,mert a kutya ettől meghülyül.De ez a barátnőm.

Egy kollégális viszonynál már nem tudom milyen szoros a kapcsolat és mit bír el.Ezt mérlegelni kell,hogy milyen emberek.Van e értelme egyáltalán szólni,mert esetleg jobban felfigyelnek a gyerekre,meg erre a problémára,vagy olyan emberek,hogy ezt rosszul tolerálják,a magánügyeikbe való beavatkozásnak veszik,vagy éppen tényleg szerencsétlen kiskutyán torolják meg a történteket,de még olyan is előfordulhat ,hogy a gyereken. /mert ők nem figyeltek,és esetleg kellemetlen lett a helyzet/

Tehát arra gondolnék,hogy nagyon kell ismerni azt az embert/embereket/,akit mondjuk ilyen módon figyelmeztetni szeretnék valamire,amit ő szerintem nem vesz észre,és e szerint mérlegelni a dolgot.

Sajnos mindenképpen hülye helyzet,mert ha nem szólok és lelkiismeret furdalásom van a kiskutya miatt,akkor az a baj,ha meg szólók,akkor meg az utólagos kétségek a baj.De még magammal is bajom lesz,hogy most mi is van./velem? /

Hát ezt a ,,beleszólok-nem szólok,tanácsot adok-vagy nem,''dolgot szerintem mindig az adott ember személye,annak ismerete döntheti el.Van akinek lehet,mert igényli is esetleg.Van akinek kell is/pl.tanár az iskolában a gyerkőcöknek/,van akinek teljesen felesleges,és van amikor meg nem szabad,mert valóban nem tudjuk a következményeket.

Nem hiszem ,hogy erre szabályt lehetne felállítani,szerintem mindig az adott szituáció,és az adott ember személye dönti el,hogy lehet e,vagy nem.

Azt nem állítanám,hogy helyes lenne minden körülmények között kívül maradni,mert vannak olyan szituációk is ,amikor az ember ezt ilyen-olyan okok miatt nem engedheti meg magának.