Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Hát mit mondjak?...kezdhetem előröl,szépen elszállt amit /nem
2010. november 14. vasárnap, 20:36 | Éva.   Előzmény

Hát mit mondjak?...kezdhetem előröl,szépen elszállt amit /nem keveset/ írtam.

Az önelfogadással kapcsolatban: hogyha meg tudnád csinálni,hogy ezek a dolgok nem zavarnának,hanem belátnád,hogy most Te ilyen vagy,és így is nagyon klassz és szeretetreméltó vagy,és így is szereted,és elfogadod magadat,mert az nem bűn,ha az ember még nem tökéletes.
Ha ezekkel az úgymond ,,hiányosságokkal'' együtt elfogadnád és szeretnéd magadat, hiszen az vagy Te most, akkor sokkal könnyebben tudnál ezeken dolgozni,mert egy nyugodtabb ,kiegyensúlyozottabb állapotból láthatnál hozzá.

Én mondjuk azt nem értem egészen,hogy miért ne fogadhatná el az ember magát úgymond a ,,hibáival'' együtt? Hiszen én vagyok,ilyen vagyok,attól még célom lehet fejlődni,és dolgozni ezeken.Miért zárná ki az egyik a másikat? Már Krisztitől is kérdeztem,mert Ő is némi ellentmondást látott ebben.

Ami az első blogodat illeti,persze hogy nem szándékosan nem árultad el a női mivoltodat.
Egy pillanatig sem gondoltam ilyet.
Most válaszoltam meg az akkori kérdésedet,hogy miből gondoltalak férfinek akkor,mert most jöttek megint ezek az energiák szóba,ugye az érintés kapcsán.
Szóval semmi szándékosság,de azt sem mondhatom ,hogy véletlen,persze nem tudatos,de mégiscsak
valahogy még véletlenül sem villantottad fel ,hogy nő vagy./akkor/
Erre szerettem volna célozni,hogy ennek tudat alatt oka lehet,és szó sincs szándékosságról:)