Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Michaelita képe
hozzáállás kérdése
2010. november 13. szombat, 5:34 | Michaelita

Szia Kedves Virág!

Nekem az jött át, hogy túl szigorúnak tűnsz Önmagadhoz, legalább is számomra.
Túlságosan magasra állítod a mércét.

A legtöbb barátodhoz, családtagodhoz hasonlóan én is az élet velejárójaként könyvelem el, hogy egy bizonyos életkor után már más a rövidtávú és hosszútávú memóriánk kapacitása.
Azonban, hogy ezen javíthassak 2 dolgot teszek: több új, a mostani énemnek hasznos infót viszek be és több régi, nem használt infót és tudást engedek el, (sokkal többet, mint mint régen), hogy helyet csinálhassak az újnak.

Szerintem fogadd el szeretettel, hogy sok minden régen tanultra nem emlékszel, s tapasztalatom szerint, amint ezt elfogadod egyre több minden eszedbe jut régről:)

Megfelelésből nincs értelme elolvasni és megtanulni dolgokat, mert nincs sem értelme, sem jelentősége megfelelésre hajtani. Helyette inkább fogadd el és szeresd Önmagadat pusztán csak a létedért, a lényedért.

Ha a jó könyvre jobban szeretnék emlékezni, akkor én egy idő múlva újraolvasom - nincs ebben semmi ciki sem, szerintem - s másodszorra még jobban élvezem (mert lassabban és figyelmesebben is olvasom), mint először.

Valószínűleg Nálad az is bejátszik, hogy a férjed nagyon éles tükröt mutat fel, az átlag feletti műveltségével.
No de gondold csak el, hogy ezt a férjed hogy is csinálja? Lazán, könnyedén szívja magába a tudását.
Te mit csinálsz most? Görcsölsz, hogy a régit elfelejtetted és az új is hamar eltűnik. (Bocsi, hogy szigorúan írom, de rá szeretnélek döbbenteni a hozzáállásbeli nagy kontraszt jelentőségére)
Ha ebből le tudsz engedni és lazán, könnyedén hagysz mindent átfolyni magadon, akkor Nálad is sokkal jobban megmaradnak a dolgok, hidd el. Illetve a hit helyett, inkább próbáld ki! Játssz egy kicsit, játékosan próbálgasd, hogy mi lenne, ha...

Úgy látom még, hogy az önbizalom, önbecsülés, önszeretetben jó lenne erősíteni Magadat, mert mind írod fiatalon a külsőd elfogadása okozott gondot, most ez áttevődött más területre... szóval az alapprobléma fenn áll, csak áttevődött egy másik életterületre... én legalábbis ezt a következtetést vonom le. Azt viszont csak Te tudod megítélni, hogy helytállóan-e?

Azután nem tudom, hogy a korod elfogadásával hogy állsz? Érdemes elgondolkodni rajta, s ha van egy hangyányi gond is, akkor szeretettel elfogadni azt ami most van és nem csak a hátrányait látni, hanem az előnyeit is, mert vannak azok is!

No, jó sok tanácsot igyekeztem adni, ... de az az igazság, hogy ennek egy jó részét most nem csak Neked írtam, hanem magamnak is (önbizalom, önbecsülés, önszeretet megszilárdításán én is dolgozom, még ennyi idősen is, jobb későn, mint soha alapon: )
Köszönöm, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy mindezeket leírhassam, így tudatosíthassam.

Én így látom ezeket a dolgokat, s nem tudom, hogy ebből számodra mennyi lesz az ami használható akár közvetlenül, akár átalakított, személyre szabott formában...

Szép napot kívánok, szeretettel: Marcsi