Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
naphold képe
Az életünk tele van "élettel" és "halállal"
2010. november 11. csütörtök, 8:06 | naphold

Az életünk tele van élettel és halállal - vagyis, amire igent mondunk, az a mi életünkben tovább él, amire nemet, az meghal számunkra. Aki nem tud a kimondott szava szerint cselekedni, az sokáig "agonizál", ezzel bevonzza a bizonytalanságot, a félelmeket, a depressziót.
A halál hozzá tartozik az életünkhöz, hisz azzal, hogy vállaljuk a születést, vállaljuk a halált is. Aki élete során átélte a klinikai halál állapotát, annak az "értékrendje" teljesen átalakul. Ami addig - ragaszkodása folytán - fontos volt, szinte nélkülözhetetlen, az elveszíti a jelentőségét. Amire viszont addig nem fektetett hangsúlyt, előtérbe kerül - sőt valószínű, hogy a rangsorban az elsők között lesz. Örömmel kell fogadni az érkezőt (akár esemény, akár egy kapcsolat) és jókívánságokkal tovább engedni a távozót.
Az életünk a változásról szól - főként mostanában. Aki ezt nem tudja elfogadni, és nem tud önmaga változni az "elfogadásban", arra igencsak nehéz időszak vár - és itt jómagam sem vagyok kivétel - hihi - hisz az emberi lét velejárója a ragaszkodás - szeretteinkhez, számunkra kedves emberekhez, állatokhoz, tárgyakhoz, élethelyzetekhez. Nem mindegy, hogy amikor elveszítünk valamit, vagy valakit, akkor meddig tart nálunk a gyászreakció. Mindent és mindenkit meg kell gyászolni. De arra ügyelni kell, hogy ragaszkodásunkkal ne kényszerítsük arra, hogy "agonizáljon" és mi is vele együtt - hanem hozzá kell segíteni - a mi elengedésünkkel - a távozáshoz.
Eta