Hogy vagy Istennel?

Úgy tanultam, hogy a különféle testeinknek (fizikai, éterfizikai, asztrális) különböző a felbomlási (meghalási) ideje.
A fizikai testünkből, ahogy elszáll, eltávozik a lélek, ott rögtön a romboló (lebontó) erők működnek csak tovább.
Merthogy a lebontás folyamata, - a lebontó erő - folyamatosan ott van minden nap, csak vele szemben a felépítő is működik míg az éltető, fényt, életerőt adó lélek bennünk van.
A halál azt is jelenti, hogy a kozmoszból már nem vesszük magunkhoz az életétert, akkor mi éltetné tovább a testet?

Ezek számomra hihetőnek tűnnek, mert összefüggésben vannak sok mindennel, ahol tettenérhető a folyamatok bizonyítéka. Most ennyi jutott eszembe:)

Az hogy felébred-e álmából vagy sem azt én úgy gondolnám, hogy az adott embernek a tudatosságával, a hitrendszerével, a belső bölcsességével, belső tudásával, vagy akár az általa tanultakkal függhet össze, meg azzal, hogy elhiszi-e egyáltalán, hogy meghalt... merthogy olyan is van, akik ezt nem fogadják el, ezért "ittrekednek"

Nagyon szépen ábrázolja a halálba átmenet állapotát és a doktornő tanult és halálban megélt megtapasztalását az Angyalok városa c. film. Nézd meg, ha teheted, s írd meg mit gondolsz ezek után a halálról. Én annak idején a Flatliners (valahogy így írják), magyarul Egyenesen át c. filmet is megnéztem, ahol egyetemista fiatalok saját magukat hozzák vissza a halál kapun túlról, hogy megtapasztalják megértsék azt, hogy mi zajlik a halálkor.