Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Nevem
2009. március 23. hétfő, 9:24 | Almás (útkereső)   Előzmény

Most jutott eszembe... :-) Nemrég megnézettem az írásom, s így az aláírásomat is egy ismerőssel, aki grafológus. Mondott érdekességeket, bár sok újat nem, hisz alapjaimban ismerem már magam :-) De pl. kihangsúlyozta, hogy a mivel az aláírásomban a vezetéknevem szinte teljesen olvasható, az a családhoz való elős ragasztkodásomat, kötődésemet jelzi. Ami a különös ebben, hogy amikor bemutatkozom, már szinte soha nem mondom a vezetéknevemet, csak a keresztnevemet. Ahhoz hogy meg tudjon valaki szólítani, úgy gondolom elég annyi. :-)
Az itteni nevemet már egy másik fórumon is használtam. (Magam kreáltam, nem becenevem. Valahogy kicsit bár erőltetve, de köthető eredeti szép keresztnevemhez. )
Régen, páratlan koromban egy párkereső fórumon ismerkedtem, vagy inkább csak pletykálgattam az eredeti keresztnevemen. Hát lett belőle némi bajom. Egy ismeretlen oismerős beazonosított, s bekavart egyet. Volt aki pl. ki nem állhatott. Később, egy kis szünet után amikor visszatéretem álnéven, ugyanz az illető kedvelt. Pedig én akkorát nem változtam. Csak az az egy egy rossz emléke nem volt meg velem kapcsolatban, s tiszta lappal kezelt. Lehet néha meg kéne adni egy egy ismerősünknek is ezt a bizonyos tiszta lapot. Mindegy kinek volt igaza. Nem ? Kár hagyni hogy emlékek keserítsenek kapcsolatokat. Minek ? van erre ideje az embernek ?
Amúgy úgy gondolom, vagy inkább érzem, hogy ha élesen őszinte akarnék/tudnék lenni, akkor használnám az eredeti keresztnevemet. Már tartok tőle hogy ezzel olyat is bánthatnék feleslegesen, akit nem akarok semmiképpen sem.
Pozitívabban felfogva ez egy kellemes bujócska is lehet, egy játék. Játszani pedig jó. Nem ? :-)