Jól ideöntötted magad! Köszönjük neked!
Lám-lám, nálad is igaz a mondás, hogy a szenvedés igazzá tesz. Ezekből a szenvedésekből sokat tanulunk. Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy aki rosszat vonz, az rossz. Hiszen sokan azért vonzzák a rosszat, mert le kell dolgozniuk a saját jellemhibáikat. Ehhez viszont partnerek kellenek. Meg kell, hogy rugdossák, ő is kell, hogy rugdosson másokat. Az jelenti viszont az előrejutásukat, ha ezen közben felismerik az útjuk jelentőségét, s egy idő után már megpróbálják a kezükbe venni az irányítást, nevezetesen a saját jellemhibáik szisztematikus kijavításának az irányítását.
Te ezt felismerted és tenni akarsz. Korábban csak a vélt vágyak, később a mások iránti düh, majd a megfelelni vágyás lépcsőit jártad végig. Többször magad ellen fordultál, míg végre rátaláltál az útra, melyen járnod kell. Sokat segítesz ezzel másoknak is. Csak így tovább!
Ezek a kapcsolatok arra valók, hogy a konfliktusainkat, a belső harcainkat megfelelő helyzetben tudjuk megélni. Ha ezek a rossz társak bántások, hazugságok, csalások, lopások, lelki rablások nem lennének; vajon mik vinnének közelebb önmagunk megismeréséhez, önvalónk helyes megítéléséhez, s milyen esélyünk lenne azok kitisztítására? Hisz nyilván a mi vágyaink hozták velünk kapcsolatba őket. Én már csak tudom. Épp elég ilyenben volt és van részem nekem is. Azonban a próba lényege, hogy megtanuljunk belőle ezeknek a helyzeteknek a helyes kezelését. Minél jobban tudjuk kezelni ezeket, annál kevesebb lesz belőlük, s annál alkalmasabbakká válunk egy következő próbasorozat materializálására, egy magasabb spirituális szint problémának a megoldására. Jó úton jársz. Előre! Az életünk nem arról szól, hogy a körülményeink között _ melyeket mi vonzzunk - jól érezzük magunkat, hanem arról, hogy megszabaduljunk a hibáinktól - amiket szintén mi vonzottunk -, és megtanuljuk másoknak is segíteni ebbéli törekvéseikben. Ez egyedül sohasem mehet. Ehhez, mindig társak kellenek. Jók vagy rosszak, de kellenek. Csak velük, az ő segítségükkel fejlődhetünk - akármilyen banálisnak is hangozzék. Szenvedni embernek való. Legyünk rá méltók. Nehéz, de ez az ÚT.
A boldogság definíciója a következő: a szeretet és a szolgálat terméke. Tehát boldog ember az, aki azt szolgálja, akit igazán szeret. Ennél nagyobb boldogságról nem tudok.
A leírtak alapján úgy látom, épp ideje komolyan beszélgetni arról, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Sajnos már nem elég az, hogy veszünk másnak egy csomag tésztát, vagy pótoljuk a perselye tartalmát. Ez is csodálatos dolog, hisz erre is csak nagyon kevesek képesek (nem anyagilag, hanem bensőleg). Ezért kínálom az olvasóidnak is, neked is, hogy párbeszédet kezdjünk az ezoterikus gazdaságszervezésről.
A film szerint a szerencsétlenség hozta az áldást. Az életünk épp ilyen . Ezért kell megtanulnunk tudatosan szenvedni. Hisz ez a szenvedés hozza meg a várt boldogságot.
Amit elfelejtünk, az elmúlik. Ez igaz az emberre is: akit nem szeret senki, az meghal.
Nos, valóban érdekes, amit írtál. Alapos emberjellemzés, sok kérdés keres választ benne. Így köszönöm, hogy olvashattam, és igen tisztellek érte - valószínűleg jobban, mint a párjaid.
További jó irányt az életednek, ehhez itt, Sanyi lapján valóban sok segítséget kaphatsz.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Jól ideöntötted magad! Köszönjük neked!
Lám-lám, nálad is igaz a mondás, hogy a szenvedés igazzá tesz. Ezekből a szenvedésekből sokat tanulunk. Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy aki rosszat vonz, az rossz. Hiszen sokan azért vonzzák a rosszat, mert le kell dolgozniuk a saját jellemhibáikat. Ehhez viszont partnerek kellenek. Meg kell, hogy rugdossák, ő is kell, hogy rugdosson másokat. Az jelenti viszont az előrejutásukat, ha ezen közben felismerik az útjuk jelentőségét, s egy idő után már megpróbálják a kezükbe venni az irányítást, nevezetesen a saját jellemhibáik szisztematikus kijavításának az irányítását.
Te ezt felismerted és tenni akarsz. Korábban csak a vélt vágyak, később a mások iránti düh, majd a megfelelni vágyás lépcsőit jártad végig. Többször magad ellen fordultál, míg végre rátaláltál az útra, melyen járnod kell. Sokat segítesz ezzel másoknak is. Csak így tovább!
Ezek a kapcsolatok arra valók, hogy a konfliktusainkat, a belső harcainkat megfelelő helyzetben tudjuk megélni. Ha ezek a rossz társak bántások, hazugságok, csalások, lopások, lelki rablások nem lennének; vajon mik vinnének közelebb önmagunk megismeréséhez, önvalónk helyes megítéléséhez, s milyen esélyünk lenne azok kitisztítására? Hisz nyilván a mi vágyaink hozták velünk kapcsolatba őket. Én már csak tudom. Épp elég ilyenben volt és van részem nekem is. Azonban a próba lényege, hogy megtanuljunk belőle ezeknek a helyzeteknek a helyes kezelését. Minél jobban tudjuk kezelni ezeket, annál kevesebb lesz belőlük, s annál alkalmasabbakká válunk egy következő próbasorozat materializálására, egy magasabb spirituális szint problémának a megoldására. Jó úton jársz. Előre! Az életünk nem arról szól, hogy a körülményeink között _ melyeket mi vonzzunk - jól érezzük magunkat, hanem arról, hogy megszabaduljunk a hibáinktól - amiket szintén mi vonzottunk -, és megtanuljuk másoknak is segíteni ebbéli törekvéseikben. Ez egyedül sohasem mehet. Ehhez, mindig társak kellenek. Jók vagy rosszak, de kellenek. Csak velük, az ő segítségükkel fejlődhetünk - akármilyen banálisnak is hangozzék. Szenvedni embernek való. Legyünk rá méltók. Nehéz, de ez az ÚT.
A boldogság definíciója a következő: a szeretet és a szolgálat terméke. Tehát boldog ember az, aki azt szolgálja, akit igazán szeret. Ennél nagyobb boldogságról nem tudok.
A leírtak alapján úgy látom, épp ideje komolyan beszélgetni arról, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Sajnos már nem elég az, hogy veszünk másnak egy csomag tésztát, vagy pótoljuk a perselye tartalmát. Ez is csodálatos dolog, hisz erre is csak nagyon kevesek képesek (nem anyagilag, hanem bensőleg). Ezért kínálom az olvasóidnak is, neked is, hogy párbeszédet kezdjünk az ezoterikus gazdaságszervezésről.
A film szerint a szerencsétlenség hozta az áldást. Az életünk épp ilyen . Ezért kell megtanulnunk tudatosan szenvedni. Hisz ez a szenvedés hozza meg a várt boldogságot.
Amit elfelejtünk, az elmúlik. Ez igaz az emberre is: akit nem szeret senki, az meghal.
Nos, valóban érdekes, amit írtál. Alapos emberjellemzés, sok kérdés keres választ benne. Így köszönöm, hogy olvashattam, és igen tisztellek érte - valószínűleg jobban, mint a párjaid.
További jó irányt az életednek, ehhez itt, Sanyi lapján valóban sok segítséget kaphatsz.