Nekem gyerekkoromban az volt az egyik kedves foglalatosságom, hogy addig néztem a tükörben önmagam, míg az agyam függetlenítette a látványt saját magamtól - vagymi - és már idegennek láttam magam. Akkor még nagyon jó játék volt! Láthattam magam, ahogy mások látnak, ha szembejövök az utcán. Szerintem klassz!
Aztán jött egy rosszullét, de erről már írtam itt-ott, és soha többé nem tudtam ezt játszani, mert bepánikoltam. Úgyhogy nem vagy egyedül.
1ébként szerintem az is benne lehet, hogy felfedezted tudat alatt, hogy akit látsz, nem Te vagy...
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Nekem gyerekkoromban az volt az egyik kedves foglalatosságom, hogy addig néztem a tükörben önmagam, míg az agyam függetlenítette a látványt saját magamtól - vagymi - és már idegennek láttam magam. Akkor még nagyon jó játék volt! Láthattam magam, ahogy mások látnak, ha szembejövök az utcán. Szerintem klassz!
Aztán jött egy rosszullét, de erről már írtam itt-ott, és soha többé nem tudtam ezt játszani, mert bepánikoltam. Úgyhogy nem vagy egyedül.
1ébként szerintem az is benne lehet, hogy felfedezted tudat alatt, hogy akit látsz, nem Te vagy...