Abban igazad van, hogy a világ egy kreatúra, de egyáltalán nem Isteni. Isten nem kreál semmit. A kreálás is vágyak következménye. Isten nem cselekszik semmit. A Teremtés se úgy történt szerintem, ahogy azt mindenki mondja, hogy Isten létrehozta a világot. Ha Isten létrehozta volna ezt a világot, az azt jelentené, hogy semmiben sem különbözik az embertől. Jött volna egy vágya, hogy teremtsen, és teremtett? Ez pont az emberi természet, akarunk valamit, vágyunk van rá, hogy létrehozzuk, és eszerint cselekszünk. Az Isteni természet, a teljesség, az egység pont arról szól, hogy nem akarsz semmit teremteni, mert az egy külső cselekvés. Szerintem a Teremtést úgy kéne megfogalmazni, hogy Isten jelenléte elég volt ahhoz, hogy ez az egész létrejöjjön. Ha eléred az Isteni szintet, a teljességet, azt, hogy megvilágosodtál, az azt jelenti, hogy megértetted, hogy nincs cselekvés, mert ezek is pont mind az emberi elme, az ego korlátolt kreálmányai. Az egész világ olyan formában, ahogy mi beszélünk róla, egy kreálmány. Minden, ami körülöttünk van, az nem lehet a valódi, mert az csak a tükröződése valaminek, az egó kivetülése. Az egónk kreálmánya. Isten mint mondtam nem kreál semmit. Egyszerűen jelen van, és ettől működik minden. Ha ezt az állapotot eléred, ott már nincsenek vágyaid félelemkeltésre, meg bármilyen más cselekvésre, hogy azzal kreáld meg a saját világodat, egyszerűen tudod, hogy a tudatos jelenléted elég ahhoz, hogy működjön. Nem vágyakból felindultan cselekszel, egyszerűen ott vagy. Külső szemlélő számára lehet, hogy úgy látszik, cselekszel, de csak mert az ő világában az a "cselekvés" fogalomhoz van párosítva. De valójában Te mindezalatt csak ott vagy, és szemléled, ahogy tulajdonképp a tested cselekszik, és tudod, hogy a jelenléted elég ahhoz, hogy azt tegye, amit kell. Ezért sincs ott már a félelemkeltés, mert tudod, hogy nem az a megoldás, hanem a szeretet. Tök mindegy, hogy egymás ellentétei-e, mert olyan formában, ahogy azt elme beszél róla, csak egy kreálmány mind a kettő. De a tudatos jelenlét, ahová azon keresztül vezet az út, hogy ezeket hagyod magadnak megtapasztalni, átélni és meglátni a különbségeket, már tudja, hogy igazából különbségek sincsenek, és semmi sincs, és minden van. Egyszerűen sugárzol a jelenléteddel és ennyi. Lehet talán szórakozottnak látszol, de csak mert a legtöbb ember a világában a gonosz emberekhez van szokva, valahogy már erre hegyezzük ki az elménket, hogy kiszúrjuk a rosszat, a különbözőt, aki a szemünket szúrja, azt analizáljuk, meg kritizáljuk, közben ha tudatosan jelen lennénk, tudnánk, hogy ezzel pont rossz energiákat mozgatunk, ezért ott ilyen nincs is. Ott a jelenlét, a szeretet megold mindent anélkül, hogy akarnád, mert azzal, hogy jelen van, már dolgozik. :) Ez a valódi teremtés és a kreálás közti különbség. Ami valójában nem is létezik :D
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Abban igazad van, hogy a világ egy kreatúra, de egyáltalán nem Isteni. Isten nem kreál semmit. A kreálás is vágyak következménye. Isten nem cselekszik semmit. A Teremtés se úgy történt szerintem, ahogy azt mindenki mondja, hogy Isten létrehozta a világot. Ha Isten létrehozta volna ezt a világot, az azt jelentené, hogy semmiben sem különbözik az embertől. Jött volna egy vágya, hogy teremtsen, és teremtett? Ez pont az emberi természet, akarunk valamit, vágyunk van rá, hogy létrehozzuk, és eszerint cselekszünk. Az Isteni természet, a teljesség, az egység pont arról szól, hogy nem akarsz semmit teremteni, mert az egy külső cselekvés. Szerintem a Teremtést úgy kéne megfogalmazni, hogy Isten jelenléte elég volt ahhoz, hogy ez az egész létrejöjjön. Ha eléred az Isteni szintet, a teljességet, azt, hogy megvilágosodtál, az azt jelenti, hogy megértetted, hogy nincs cselekvés, mert ezek is pont mind az emberi elme, az ego korlátolt kreálmányai. Az egész világ olyan formában, ahogy mi beszélünk róla, egy kreálmány. Minden, ami körülöttünk van, az nem lehet a valódi, mert az csak a tükröződése valaminek, az egó kivetülése. Az egónk kreálmánya. Isten mint mondtam nem kreál semmit. Egyszerűen jelen van, és ettől működik minden. Ha ezt az állapotot eléred, ott már nincsenek vágyaid félelemkeltésre, meg bármilyen más cselekvésre, hogy azzal kreáld meg a saját világodat, egyszerűen tudod, hogy a tudatos jelenléted elég ahhoz, hogy működjön. Nem vágyakból felindultan cselekszel, egyszerűen ott vagy. Külső szemlélő számára lehet, hogy úgy látszik, cselekszel, de csak mert az ő világában az a "cselekvés" fogalomhoz van párosítva. De valójában Te mindezalatt csak ott vagy, és szemléled, ahogy tulajdonképp a tested cselekszik, és tudod, hogy a jelenléted elég ahhoz, hogy azt tegye, amit kell. Ezért sincs ott már a félelemkeltés, mert tudod, hogy nem az a megoldás, hanem a szeretet. Tök mindegy, hogy egymás ellentétei-e, mert olyan formában, ahogy azt elme beszél róla, csak egy kreálmány mind a kettő. De a tudatos jelenlét, ahová azon keresztül vezet az út, hogy ezeket hagyod magadnak megtapasztalni, átélni és meglátni a különbségeket, már tudja, hogy igazából különbségek sincsenek, és semmi sincs, és minden van. Egyszerűen sugárzol a jelenléteddel és ennyi. Lehet talán szórakozottnak látszol, de csak mert a legtöbb ember a világában a gonosz emberekhez van szokva, valahogy már erre hegyezzük ki az elménket, hogy kiszúrjuk a rosszat, a különbözőt, aki a szemünket szúrja, azt analizáljuk, meg kritizáljuk, közben ha tudatosan jelen lennénk, tudnánk, hogy ezzel pont rossz energiákat mozgatunk, ezért ott ilyen nincs is. Ott a jelenlét, a szeretet megold mindent anélkül, hogy akarnád, mert azzal, hogy jelen van, már dolgozik. :) Ez a valódi teremtés és a kreálás közti különbség. Ami valójában nem is létezik :D