Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Kirsikka képe
kell
2009. március 06. péntek, 20:32 | Kirsikka

Úgy gondolom a "véletlenek" nem azok. Mai példa: étkezdében fél-adagokat kérek mindig, mert jó hely: nem sajnálják, és nem tudok megenni egy egészet. Nos, ma kezdő kiszolgáló volt, és levesből is másodikból is egész adagot adott, és bár megjegyeztem, hogy felet kértem mindkettőből, ismerős kollégája egy kedves poénnal lezárta az ügyet. Eredmény: nem tudtam megenni, többet fizettem fölöslegesen, és egész idő alatt bosszankodtam, hogy meg kell tanulnom kiállnom magamért. Mert ez erre lett volna jó kis gyakorlat. Vajon véletlenül szaladt meg az a merítőkanál hogy nagy adagot kaptam??? Nemhiszem.
Apróságok...
Tegnap rengeteget bosszankodtam valaki figyelmetlensége miatt sok pluszkört kellett járnom, illetve lépcsőket, mikor már nagyon hazavágytam, és mehettem is volna. Nagyon haragudtam rá. Mire még este és ma reggel is elkövettem olyan orbitális figyelmetlenségeket (pl a tálca alját sütöttem meg a melegszendvics helyett) amik véletlennek tűnhettek volna, ha nem ugrik be, hogy hékás, miért haragudtam rá, mérgeztem magamat (őt is?), hiszen én is milyen figyelmetlen vagyok...
Szóval szerintem a legapróbb dolgoknak is lehet tanítás-értéke, feltéve ha nyitottak vagyunk a befogadásukra.