Érzed a gazdasági világválság hatását?

A közös pont (az elsőt kivéve) az, hogy egyik alkalommal sem fizikai valóságként fogom fel az életet, hanem álomként, filmként, gondolatként, és mindegyik mögött ÉN vagyok A lényege abban rejlene, hogy egyszerűen nem veszed komolyan az előtted lévő világot csak annyira, mint egy játékban (pl. mint egy számítógépes játékban). Kell ehhez egy könnyedség, lazaság, ideológiáktól mentes felfogás, de semmiképpen sem tunyaság vagy linkség; valahogy a középút. A nehéz ebben az, hogy a "jó" ideológiáját is magad mögött kell hagyni, vagyis pont a szabálymentesség az aminek meg kell valósulnia. El kell fogadni, hogy nincs tökéletesen jó vagy rossz megoldás csak jobb és rosszabb, de ebben is hagyni kell érvényesülni a spontán cselekvést (nem ösztönöst!) mialatt te megfigyelőként vagy jelen.

A bizonytalanság az ami leginkább kiszakítja ebből az embert, főleg ha el kezd gondolkodni. Félre kell tenni, hogy mi a helyes és helytelen, mert pont az ezen való agyalás rángatja ki az embert.

A másik dolog pedig az, hogy úgy tűnik, akkor siklik bele ebbe az ember, amikor hagyja magát cselekedni, és nem ítélkezik önmagán, hogy mit csinált jól meg rosszul. Egyszerűen csak tapasztal. Mint amikor hagyod, hogy a tapasztalat magától áramoljon benned.

Személy szerint az én elméletem az önmegvalósításban leginkább az agykontrollhoz állt a legközelebb. Lényege az volt, hogy a testet az agy (elme) irányítja egy "belső program" alapján, gyakorlatilag minden téren. Ez a program a tapasztalatai és lexikális tudásból (analóg és digitális tudás) áll össze. A Lélek/Tudat pedig az e mögött álló tapasztaló és megfigyelő, aki a saját végtelen természeténél fogva (ami leginkább a fantáziában, képzeletben nyilvánul meg, hiszen abban a cselekvés független a fizikai világtól, noha a fizikai világ elemeivel dolgozik) szabad akarattal bír. A lényeg az lenne, hogy ezt a belső programot a Tudat, mint programozó képes befolyásolni, átírni akár teljesen. Ha a cél az, hogy az élet minden helyzetében magabiztosan megálljuk a helyünket, az önmegvalósítás folyamata abból állhat, hogy ezt a programot univerzálissá tegyed. Vagyis megtapasztalod a valóságot a legtöbb helyzetben azért, hogy információval rendelkezz róla, és a tapasztalatok közti összefüggéseket vizsgálod, mind az önmagad, mind a világ oldaláról is. Nem elégedsz meg azzal, hogy legyél valaki, gyakorlatilag egy világ-emberré kell válnod. De tisztában kell lenned azzal is, hogy a világ több annál mint amit felfogsz belőle. Valahogy meg kell állapítani a végleteket. Én ezt úgy fogtam fel, hogy a világban a determináns Anyag a indulási pont és a tökéletesen tiszta és határtalan Isten a végpont. És mi élőlények valahogy a kettő között vagyunk: ebből is meg abból is. Nem elég a tény, kell valami fantázia is a dologhoz, hogy el tudjuk képzelni azt amit még nem értünk vagy nem láttunk.
Tehát az önmegvalósításban a logika és a fantázia tudatos összekeveréséről van nagyjából szó. Amit megtapasztaltál abban figyeld a logikát/összefüggéseket, de mindig legyen egy kis fantáziád "elszállni" abban, amit még nem ismersz, vagy nem tudsz rendesen felfogni (pl. hogy most vannak-e angyalok vagy nincsenek, van-e Isten és ha van akkor milyen lehet).
Minél jobban előre haladott az ember annál jobban látja, hogy növekedik a belső világában az "univerzum".
A vége felé pedig már szinte minden kész, de valami mégse stimmel. Rájössz, hogy eljutottál addig, amíg értelemmel el tudsz jutni, de mégsem értesz még mindet. Már érteni véled Isten működését, de mégsem áll össze a kép. Na itt lenne fontos, hogy valami intenzív tapasztalat, pl. felismerés vagy szerelem, vagy bármi ami túltölti az embert, átlendítse a "másik oldalra". Ha ez megtörténik akkor megélve a teljes Önvalód, a benned lévő univerzum összeáll Istenné, a "program" végtelenné válik és rájössz, hogy valójában te vagy az Egész és kezdettől foga az is voltál csak még nem ismerted fel. És ugyanez igaz lesz minden emberre körülötted: már látod bennük, hogy ugyanazt akarják elérni mint te, csak a maguk egyéni útján.

Uh, bocsika... ez amolyan mindenképpen le kell írnom típusú késztetés volt :)