Szerinted lopásnak számít az internetes letöltés?

Jó sokáig elvoltál... Üdv a fedélzeten!

Biztosan előző életeidben is a teljesség körüli szinteken jártál, ezért mehetett most is nálad ilyen könnyen. Csak visszaemlékeztél rá. Minden egyes újabb testet meg kell tanítani elérni az egységélményt, de mind könnyebben megy. (Én nem tartok még ott, ne hangozzék nagyképűsködésnek, csak "látogatóba" járok föl néha.)

Nem lenne jó újabb fogalmat bevezetni, gondolok itt a "Magamra", maradjunk annál, amit már amúgy is használnak:

A személyiség a kis én, vagy kis ego - a halandó én, az alsó hármasság, a formai gondolkodásig terjed.

A Felsőbb ÉN (csupa nagybetűvel, de legalább nagy kezdőbetűvel), vagy Önvaló, vagy Lelki ÉN, - a hinduknál a halhatatlan Egyéniség. A gondolatsík (manasz) felső, forma nélküli részével kezdődik, és a buddhi síkot foglalja még magába - eddig a Lélek. Ha az Atmát, a Szellemet is hozzá vesszük, akkor együtt ez a felső spirituális hármasság.

(Korábbi teozófus irodalomban szokták a Felsőbb ÉN-t csupa nagybetűvel EGO-nak titulálni, senkit ne keverjen meg!)

A hallgatag megfigyelő, a Tanú - a Léleknek az a letükröződött magja, ami köré a psziché, vagyis a személyiség épül. A torokcsakra felső szintjén jelentkezik az a képesség, amikor ez megfigyelő tudatpont a fejben elkezdi észlelni nemcsak a fizikai ingereket, hanem a pszichés folyamatokat is. Aki ezt elkezdi tudatosan használni, dolgozik vele (önismeret, pincetakarítás), annak "már csak egy lépés" a letükröződött lélekpontot visszaegyesíteni a Felsőbb ÉN-hez. Mert igaz valójában én - az ÉN vagyok, egy szkafanderbe bújva idelent az alsó hármasságban. Minden ami történik a kis egoval - acsarkodások, dühök, örömök, sikerek - csak vihar a lavórban, ami kezdetben a nagy ÉN-t nem is érdekli.

Szóval a legjobb, ha megmaradunk az én/ego kontra ÉN kifejezéseknél és írásmódnál.

Most jól elmagyaráztam neked, aki már ott vagy, hogy mi történt Veled... :DDD