Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
szeges képe
Nem szeretném...
2010. június 21. hétfő, 7:28 | szeges

...összekeverni a Tanító és a Tanítás fogalmát, mert igencsak laikusnak számítok ezen a területen.

Ezért inkább lehoznám a kérdést a saját élményszintemre és a saját tapasztalataimra.
Volt úgy, hogy a hatalmas erejű, sokkoló tanításból sem tanultam és az is gyakori volt, hogy a szelíd ráutalás sem segített. Úgy is mondhatnám, céltalan volt mindegyik.:)

És szerintem itt van valahol a lényeg, hogy a tanítás eléri, elérheti-e az adott pillanatban és az
adott eszközökkel a célját, vagy sem...

Na itt lehet hatalmas felelőssége a Tanítónak, vagy akár a beszélgetőpartnernek is egy ilyen, speciális oldalon, de talán még a hétköznapi életben is...:))

Nekem egyébként majdnem mindegy, mert nem vagyok túlérzékeny, mégis jobb szeretem, ha egy-egy tanítás által hozzám érkező felismerés úgy kúszik be az életembe, mint a lágy, tavaszi szellő...:))

Ha a szeretetet, az odafigyelést érzem ki belőle, sokkal több energiát, örömérzést tud adni.
Ami nem túl szimpatikus néha, hogy úgy próbálunk tanácsot adni másoknak, hogy szinte azt sem tudjuk, kivel beszélünk.

Hozzuk a saját tapasztalatainkat, és ráerőltetnénk a másikra, mert nekünk ez jött be, holott lehet, hogy ő már rég túl van ezen, vagy még nem jött el az ideje a befogadásnak, megértésnek...

Tehát összegezve azt mondanám, hogy szerintem mielőtt bármit át akarnánk bármilyen jó szándékkal adni a "célszemélynek", legalább kicsit próbáljuk meg felmérni, megismerni őt...:)

Nagyjából ez a véleményem...:)

(és jobb, ha mindenki bemagolja, mert ha nem, jövök a "sokkal" és csúnya világ lesz...:DDD)