Nem is az, hogy sz@rok rád, én azt mondom neki mindig, hogy igen? Dolgozni akarsz? Na akkor dolgozz, mutasd meg mit tudsz, adjál nekem válaszokat. Na akkor egy darabig nagyon akar bizonyítani, de aztán egy idő után (most már egyre rövidebb idő után) rájön, hogy hiába erőlködik ellenem, mert akkor jutunk dűlőre, ha nem hadakozunk, hanem bízunk egymásban, magunkban. Én is bízom benne, ő is bízik bennem, és így létrejön a bizalom maga, kételyek nélkül. A két pólus egyesül, és együtt működnek. Tényleg az a kulcs, hogy ne ellenségnek tekintsd az egot, hanem a társadnak. Tudd, hogy a részed, bízzál benne. Nem kell úgy hozzáállni, hogy hú de rossz a gondolkodás, meg az ego, mert azzal szakítod magadat ketté. (Jó esetben csak ketté) Az egonak is szüksége van arra, hogy bízz benne, különben persze, hogy ellened dolgozik. Meg kell vele értetni, hogy nem ellenség, hanem igen is fontos. Amikor az egohoz úgy állsz, hogy ellenség, az olyan, mintha magadat tekintenéd a saját ellenségednek, mert az ego is a részed. Pont nem kirekeszteni kell, hanem beengedni, megengedni neki, hogy eggyé váljon velünk, mert akkor válunk Istenné. Valójában ő is ezt akarja, csak az ő szintjén még nem felfogható ennek a kivitelezése, úgy gondolja, hogy vagy ő van, vagy senki, ezért kell neki a segítség, hogy belássa, hogy Te együtt vagy vele, és ő is Veled. :)
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Nem is az, hogy sz@rok rád, én azt mondom neki mindig, hogy igen? Dolgozni akarsz? Na akkor dolgozz, mutasd meg mit tudsz, adjál nekem válaszokat. Na akkor egy darabig nagyon akar bizonyítani, de aztán egy idő után (most már egyre rövidebb idő után) rájön, hogy hiába erőlködik ellenem, mert akkor jutunk dűlőre, ha nem hadakozunk, hanem bízunk egymásban, magunkban. Én is bízom benne, ő is bízik bennem, és így létrejön a bizalom maga, kételyek nélkül. A két pólus egyesül, és együtt működnek. Tényleg az a kulcs, hogy ne ellenségnek tekintsd az egot, hanem a társadnak. Tudd, hogy a részed, bízzál benne. Nem kell úgy hozzáállni, hogy hú de rossz a gondolkodás, meg az ego, mert azzal szakítod magadat ketté. (Jó esetben csak ketté) Az egonak is szüksége van arra, hogy bízz benne, különben persze, hogy ellened dolgozik. Meg kell vele értetni, hogy nem ellenség, hanem igen is fontos. Amikor az egohoz úgy állsz, hogy ellenség, az olyan, mintha magadat tekintenéd a saját ellenségednek, mert az ego is a részed. Pont nem kirekeszteni kell, hanem beengedni, megengedni neki, hogy eggyé váljon velünk, mert akkor válunk Istenné. Valójában ő is ezt akarja, csak az ő szintjén még nem felfogható ennek a kivitelezése, úgy gondolja, hogy vagy ő van, vagy senki, ezért kell neki a segítség, hogy belássa, hogy Te együtt vagy vele, és ő is Veled. :)