Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
HajduM képe
Mi a menetrend? Hogyan kéne kezdeni? Nekem is vannak ilyen gondj
2010. június 16. szerda, 17:43 | HajduM   Előzmény

Mi a menetrend? Hogyan kéne kezdeni? Nekem is vannak ilyen gondjaim. Kiegészülve azzal, hogy nagyokat reccsen a szekrény, meg minden izgő mozgó hangok villannak fel néha. Én se fekszek le, míg le nem alszok a székről, ha egyedül vagyok. Meg valami fény kell nekem is. Érdekes asszonyommal itt is nagyon ütközünk. Ő nem tud aludni, ha megy a tv, én meg azonnal felébredek, ha kikapcsolja, vagy ha én kapcsolom ki, van, hogy órákig nem tudok elaludni.

Én afelé tendálok, hogy, magának az életnek a kérdéseit boncolgatom, hogy tehát mi is az élet, és arra jutottam, hogy amiben vagyunk, az a halál éppen, ezért innen elkerülni csak jó lehet. Az Evola féle írás amelyben a Tibeti halottas könyv részleteit magyarázza, úgy ír az életről, mint a „halál „ állapotában végrehajtott akcióink sikertelenségének „következményeiről” ebből fakadóan jön létre az a karmikus feladatsor, ami miatt újra kell itt születnünk. Arra jutok tehát, hogy amit életnek nevezünk most, nem egyéb, mint felkészülési szakasz a halálban kiállandó próbákhoz, egyfajta edzőtábor, és ezek a félelmek, amik előjönnek, mind a kiképzés részei, mint katonai kiképzésnél az éleslövészet..

Vagyis megfordul az élet-halál kérdése, és amiben éppen vagyunk, az a halál, és nem egyéb itt a dolgunk, minthogy felkészüljünk a valódi életre, ami egyenlő a fizikai világ elhagyásával amit most halálnak tekintünk.

Ahogyan mondja is Jézus, hogy hagyd el apádat anyádat fiadat testvéredet ha engem akarsz követni… Engedd, hogy a halottak temessék el a halottaikat… Aki az eke szarvára tette a kezét, hátra ne nézzen… Add oda magad az Istennek okos élő áldozatul… stb…

Ha megértjük, hogy ezek a félelmek nem egyebek, mint ehhez a fizikai síkhoz való valamilyen kötődésünk, szeretet és gyűlölet, félelem és bátorság…ezek mind kötődések, valamihez való ragaszkodás, ami mindenképpen a fizikai síkhoz köti az embert.

Ha tehát spirituális, Isten felé fordulás útjára léptünk, ne ragaszkodjunk tovább a fizikai lét dolgaihoz. Amire szükségünk van meg lesz, de gyűjtögetni vagyont felhalmozni, semmi értelme, hiszen úgy megyünk el innen, ahogyan jöttünk. Meztelenül, semmit nem vihetünk el innen.

Vagyis a félelmeinken meditálni, és keresni, hogy az mihez való kötődésünkre mutat? Kilépek a fürdőszobából a tök sötét folyosóra, és úgy érzem, hogy van valami mellettem, és menekülök a világosra. Mi ez az érzés? Meditációban fel kell idézni a helyzetet és az érzést, és figyelni a hatást, hogy mit csinál. Jó pár félelmemtől megszabadultam így mostanában. Na van még bőven, de már egészen más szemmel tekintek a félelemre. Tudom, hogy ezek szükségesek, éppen arra a létszakaszra, amikor kilépek innen az életbe, a valódi életbe.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---->> Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt. <<----