Azért megfordult bennem a kérdés a blogod kapcsán, honnan tudod, hogy a látott, hallott dolgok mögöttes értelmét látod és nem a valóságot ?
És ha valóban úgy is lenne, ahogy írod, talán azért látod úgy, mert arra akarsz választ kapni, hogy a látott és hallott dolog valódi mondanivalója, értelme nem érdekel, vagy éppen frusztrál. Egy kicsit átrendezed a filmet saját szád íze szerint. :) De vajon egy valódi filmből is mindenki mindig ugyanazt a következtetést vonja le a végén ? Ugyanazt a tanítást, élményt kapja mindenki ? Régen rossz volna, mert nem a filmmel lenne a baj, hanem a nézőkkel, akik sematikusan és robot módjára gondolkodnának.
Egy vitában mindig az ellenfél legyőzése a cél, akár bevalljuk, akár nem. A nagyon tudatosak ez alól kivételek, de nem mindig. Van ennek szelíd, bújtatott módja és igencsak látványos is. Ki a fene akar veszíteni ? De ha már vesztünk, akkor olyan legyen, amiért megérte és a végén kiderül, vesztesen lettem győztes önmagammal szemben.
Nem mindig azt mondod, amit gondolsz ? Hát, mit is mondjak. Képzeld el, hogy találkozol egy régi ismerősöddel, akiről tudod, hogy lehetetlen tőle megszabadulni, annyit beszél. Udvariasan leállsz vele pár szót váltani, de semennyi pénzért nem mozdul mellőled. Azt gondolod, menjen már a jó b.....s p.....ába, mert ezer a dolgom és különben is unom ! Még jó, hogy nem mondod ki, valahol ez érthető.) Arra viszont lehetőséged van, hogy egyszerűen közöld, nem érek rá, mennem kell, szia.
És vannak gondolatok, amit meg kell tartani, mert akkor éppen nincs ott a helye. Mindennek eljön az ideje, amikor úgyis kimondjuk, mert belülről feszít. De az szuverén joga az embernek, mikor mennyit ad magából és vonatkozik ez szerintem a gondolatokra is. Inkább mondj kevesebbet, bár ez Nálad rutinból megy.:) Most különösen beszédes voltál.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Kedves Szeges !
Azért megfordult bennem a kérdés a blogod kapcsán, honnan tudod, hogy a látott, hallott dolgok mögöttes értelmét látod és nem a valóságot ?
És ha valóban úgy is lenne, ahogy írod, talán azért látod úgy, mert arra akarsz választ kapni, hogy a látott és hallott dolog valódi mondanivalója, értelme nem érdekel, vagy éppen frusztrál. Egy kicsit átrendezed a filmet saját szád íze szerint. :) De vajon egy valódi filmből is mindenki mindig ugyanazt a következtetést vonja le a végén ? Ugyanazt a tanítást, élményt kapja mindenki ? Régen rossz volna, mert nem a filmmel lenne a baj, hanem a nézőkkel, akik sematikusan és robot módjára gondolkodnának.
Egy vitában mindig az ellenfél legyőzése a cél, akár bevalljuk, akár nem. A nagyon tudatosak ez alól kivételek, de nem mindig. Van ennek szelíd, bújtatott módja és igencsak látványos is. Ki a fene akar veszíteni ? De ha már vesztünk, akkor olyan legyen, amiért megérte és a végén kiderül, vesztesen lettem győztes önmagammal szemben.
Nem mindig azt mondod, amit gondolsz ? Hát, mit is mondjak. Képzeld el, hogy találkozol egy régi ismerősöddel, akiről tudod, hogy lehetetlen tőle megszabadulni, annyit beszél. Udvariasan leállsz vele pár szót váltani, de semennyi pénzért nem mozdul mellőled. Azt gondolod, menjen már a jó b.....s p.....ába, mert ezer a dolgom és különben is unom ! Még jó, hogy nem mondod ki, valahol ez érthető.) Arra viszont lehetőséged van, hogy egyszerűen közöld, nem érek rá, mennem kell, szia.
És vannak gondolatok, amit meg kell tartani, mert akkor éppen nincs ott a helye. Mindennek eljön az ideje, amikor úgyis kimondjuk, mert belülről feszít. De az szuverén joga az embernek, mikor mennyit ad magából és vonatkozik ez szerintem a gondolatokra is. Inkább mondj kevesebbet, bár ez Nálad rutinból megy.:) Most különösen beszédes voltál.