Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Kavics22 képe
Szia Bodza :) "Egészen eddig a pontig azt hallgattam mindenkitől
2010. június 03. csütörtök, 12:28 | Kavics22   Előzmény

Szia Bodza :)

"Egészen eddig a pontig azt hallgattam mindenkitől, hogy ki mit mond, ki mit gondol rólam. Én pedig mindenkinek meg akartam felelni, nagyon bántott, szégyelltem magam. Mondanom sem kell, hogy az egész családom, az ismerősök, "barátok" engem okoltak, az exem volt a szegény "áldozat".

Na, én még ennek előtte vagyok, de már hallom a hangokat és miután vagy százszor már ítélkeztek-ítélkeztem fölöttem saját gondolataimban, így nagyjából meg is válaszoltam őket.

Hasonló a történetem, mint a Tiéd, csak még jóval kezdetibb stádiumban. Eddig körbe-körbe futottam a köröket, csak spirálisan nem felfelé, hanem egyre lejjebb jutottam. Sorra gyártottam és még most is gyártom a lelkiismeret furdalás szindrómákat, ugyanakkor minden aggodalom nélkül belemegyek abba, ami számomra a boldogságot, az örömet, a felszabadultságot jelenti, holott jól tudom, ezzel másoknak fájdalmat okozok, de nem megy a NEM, a testem és a lelkem lázadásait már nem tudom és nem is akarom elfojtani. Jó kis ellentmondás.

A megfelelni mindenáron a hozzám közel állóknak és a szabad akarat vívódik bennem. Olyan mint egy hullámvasút, mindig is szédültem rajta. :) A párkapcsolatomban a hazugságaimmal állandóan lebuktam, akkor meg mi a fenének erőltessem meg magam. Itt az őszinteség ideje, kétlem, hogy nehezebb lenne, mint a mellébeszélés. De még csak most kezdem gyakorolni, hátra van az igazi megmérettetés.
Az önsajnálaton talán már túl vagyok, most a "mert megérdemlem" szituációban vagyok és tényleg így is érzek.

Maximalista voltam, nekem ezt már sikerült legyőznöm, sőt talán át is estem a túloldalra. :) Ez nem megbízhatatlanságot, hanyagságot jelent önmagammal szemben, csak azt, hogy nem vagyok pótolhatatlan és tökéletes sem. Odaengedem a munkához a tökéleteseket, hadd mutassák meg, mit kellett volna tennem. Én majd bólogatok hozzá.:)