Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!

Nagyon köszönöm, hogy ennyire konkrét választ adtál nekem,
2009. február 08. vasárnap, 11:44 | anya   Előzmény

Nagyon köszönöm, hogy ennyire konkrét választ adtál nekem, nagyon hálás vagyok érte.

Őszintén bevallom, a könnyeim potyogtak, amikor olvastam soraid... Hogy miért? Mert valamelyest átérezted a helyzetem, legfőképpen pedig biztatsz. Jó érezni a szeretet áradását...

Tudom én is, hogy a végleges megoldás csakis a találkozás lenne. Ha ő is belemegy. Ha meg nem, hát nem, marad minden ahogy eddig is, kevesebb reménnyel, de legalább szabadabban. Úgyhogy következik nemsokára az is! Csak egy kicsit még ápolgatom magam addig, vagy maradok a biztonságosnak tűnő álom-világomban.... Egy picit még... :)

Egy kicsit a te témádra válaszolva (mert az én levelemben elkalandoztam személyes síkokra), szerintem vannak félrelépések, hibák amiket érdemes megbocsájtani. Ez az én véleményem.
Bár mindenki érzi, tudja a saját határait, hogy mit és meddig tud elnézni...

Néha az aki téved vagy félrelép, sokszor nagyobb kudarcnak éli meg, mint a megbántott fél. Szerencsés esetben. Az ilyent nemhogy érdemes, hanem meg kell bocsájtani.
Minden hiba, tévedés csak akkor értelmes, ha tanulunk belőle.
Sok mindent meg lehet, és meg kell beszélni, ha őszinte Szeretet van két ember között, akkor nincs akadály, mindent át lehet hidalni.

Persze, ezt már tapasztalatból mondom, van olyan is, amiről azt gondolod, meg tudod bocsájtani, de lelked mélyén még mindig fáj. Az emlék, amilyen érzést adott neked a kudarc, a bántalom, az örökre megmarad, de félre kell tenni... fel kell oldani!

Na persze van olyan eset is, amikor lépten-nyomon ugyanazokat a hibákat követi el, semmit sem észlelve mindabból, hogy fájdalmat okoz. Ezt már nem lehet megbocsájtani. Vagyis meglehet, mert ez már a tudatlanság jele. De ha nem tanul a hibáiból, akkor folyton ugyanazokat követi el, esetleg más-más csomagolásban... Megpróbálhatunk segíteni, ráébreszteni, türelemmel, megértéssel a saját hibáira, ennek is meglesz a gyümölcse egy napon...

Remélem valamelyest szóltam hozzá az általad feldobott témához is... :)

Ez az én álláspontom.
Szeretettel (Őszinte, Igazi Szeretettel) mindent el lehet érni... :)

...na jó, ez már egy kicsit magamnak is... :)

Szia,

Anya