Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
husztisanyi képe
A megcsalás relativitása
2008. július 17. csütörtök, 14:55 | husztisanyi   Előzmény

Valóban mindenkinek máshol lehet a megcsalás határvonala. Nekem például lelki szinten ha beleszeretne másba, fizikailag pedig ha mással csókolózna a partnerem, azt érezném megcsalásnak.

Pont az este láttuk a Heroes-ban, hogy Hiro - a japán teleportáló - mentegetőzött Takezo Mesternek, hogy az a csók, ami a Mester barátnőjével elcsattant, az csak véletlen volt, ... csak úgy megesett! Persze ezt mi sem vennénk be, ahogy Ő sem!

De vannak, akiknek korábban, vagy később van ez a határ, ki meddig akarja birtokolni a partnerét.
Persze hozhatnám a spirituális tanítást, hogy nem birtokolhatunk senkit sem, sem a testét, sem a lelkét vagy a tetteit, de a valóság az, hogy mégiscsak azért lépünk monogám párkapcsolatra valakivel, hogy hozzá csak nekünk legyen hozzáférésünk, ne kelljen osztozkodni!

Tehát ez az európai fajta párkapcsolat akkor inkább a birtoklást és a veszteségtől való félelmeinket szolgálja, nem pedig a másik szeretetét és a szabad akaratának szabadon hagyását.

Bár ez jelenleg így folyik, de azért érdemes dolgozni rajta, hogy minél kevesebb kötődést, elvárást, megfelelést, korlátozást vigyünk bele egy párkapcsolatba, ugyanis ezzel a saját lelkünkön is könnyítünk!

"Aki köt, az kötődik."

Márpedig a kötődés szenvedést hoz, amikor válni, szakadni akar. Ettől a szenvedéstől kímélhetjük meg magunkat, ha tudatosan oldunk a kötődéseinken!


Másegyébként, a megcsalás megítélésén, erkölcsi hovatartozásán sokáig el lehetne tekeregni és hol így, hol meg úgy látnánk igaznak a dolgot. Nyilván van ennek is végső igazsága, de amíg azt meg nem lelem, addig az egyszerűbb vezérelvet követem: "Feloldani minden okot, ami szenvedéshez vezet!" ... a parttalan erkölcsi vitákat pedig igyekszem meghagyni másoknak!  : ))