Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Természetesen, de miből gondolod, hogy Jóska bának ilyenekről
2010. május 30. vasárnap, 19:31 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Természetesen, de miből gondolod, hogy Jóska bának ilyenekről beszélek? Arra ott a csúcs téma: politika , Manci néni.

Csak ott is bele lehet csempészni a hitem: ateista barátnőm, ha kesereg, átölelem,csak annyit mondok, szeretem. Nem jövök a nagy frázisokkal. Várok, megnyugszik, jön a poénkodás, a kedve egyre jobb, bekerül a kreativ zónába, és egyre több a megoldás, ami eszünkbe jutt. De nem vezetem le neki: most kerültél a kreativ zónába, kitágult a tudatod, eddig milyen szűk volt, na meg az aurád milyen koszos, most meg ragyogsz.

De itt, ez van. Itt ennek van a helye.

Jóska bácsi, ha sopánkodik, mert esik az eső: én annyit mondok, évszaknak megfelelő. 

Sopánkodik nincs pénze: terelem a tudatát, de jó Neked, már ez is, az is megvan, de nem mondom el neki a vonzás törvényét, csak magamban elég tudnom, figyelnem, minden hogy alakul.

Sőt, elsősorban a saját életem a saját nagy Mesterem. Igazán akkor értek meg valamit, ha saját bőrömön tapasztalom.

Ami még nekem is nehéz: felelősséget vállalni a sok "sz.rért", amit saját félelmeimmel teremtettem.

Mi a különbség? Annyi, és csak is annyi, hoztam egy döntést: FEL AKAROK ÁLLNI, kiállok a saját felelősségem, hogy alakul az életem.

Csak előbb-utóbb az önérdek után jön a közös felé a késztetés. Mert EGYEK vagyunk, tolnunk, húznunk kell a másikat is, nem veszekedni, melldöngetni, hogy én bezzeg tutti jó vagyok, a másik meg milyen vak.

Ez a helyes szemlélet, jelen tudatosságom mellett.

Persze megélek mindent. Csak már tudom, ha "baj" van, ami rendszerint azért baj, mert ellenszegülök (az én akaratom legyen meg, ne a tiéd Uram), hamarabb észreveszem, hamarabb megállok, ha megőrülök. És kivárom, hogy kitisztuljon az ég.

Történnek rosszak is, amik nem a mi cselekeetünktől függnek.

Igy vagyok a halállal például. Mindenütt ott van. Tulajdonképpen mindent felértékelhetne, ha nem félnénk tőle. Csak átélnénk, semmi sem örökre a miénk.

Meghal egy szerettem, ha hiszek Istenben, tudom, csak hazatért. Hiányzik a léte, de tudom, csak "kölcsönbe" volt mellettem. Csoda már eleve az is, hogy átéltem, milyen jó volt együtt.