Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Így van!
2010. május 22. szombat, 12:18 | bodza (útkereső)   Előzmény

Néha annyira kínoz, hogy az már fáj!!! Egyébként a testvéremről van szó. Test-vér - elválaszthatatlan kötelék. Elválaszthatatlanok voltunk, az egész "pályafutása" kb. 11 éve kezdődött. Annyiszor elmondom neki az álláspontomat, de rögtön visszatámad. Már nem is próbálkozom ezzel a módszerrel, mert felesleges. Amikor télen esténként nálunk égett a villany, meleg vacsora illatozott az asztalon, és pólóban ültük körül, nagyon sokszor ki kellett rohannom, hogy észre ne vegyék azt, hogy sírok. Sírtam, mert tudtam, hogy már bent fekszenek a sötét szobában a takarók alatt, mert se villany, se fűtés...Talán kaja volt előtte.

Sokszor telerakom a kosarát, sokszor küldtem szekér fát, de nem ez a megoldás.

A megoldást nekik kell megtalálniuk!!! Nem akarásnak...és még sorolhatnám.

Nehéz, és nem is akarok ennyi terhet cipelni, cipelje mindenki a magáét.

Annyiszor találkozom "megkövesedett" szívű emberekkel - én nem szeretnék így járni.

Nagyon szeretem őket - de egyetlen megoldást látok: maguknak kell az egészből kicihelődni! Egy "zavaró körülményt" már sikeresen kiiktattunk, nyitva számukra az út, már csak meg kell találják...