Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Kirsikka képe
jelen
2009. január 28. szerda, 9:55 | Kirsikka   Előzmény

Szia Sanyi!
Azonnal szerettem volna válaszolni, mégse tettem -tanácsra- és most már tényleg máshogy látom, hogy ült ez az egész téma, és érlelődött. Nem vagyok és nem is voltam nagyképű, csak lusta. Gyerekkoromban senki sem bántott, fizikailag, valószínűleg utáltak, mert mindig különc voltam, tudtam rajzolni, zenéltem, és erőfeszítés nélkül voltam a legjobb tanuló (általánosban). Beszéltem erről a szüleimmel, szerintük viszont gyerekként mindent rettenetesen a szívemre vettem, szóval lelkileg ezekszerint bántottak, mégsem erre emlékszem. Gimiben én voltam az elvont rocker csaj. (Persze már nem voltam a legjobb tanuló, nem is érdekelt, csak a rajz meg a zene.) Tehát sose kellett küzdenem a sikerért, ment magától. Ha meg nem, otthagytam a fenébe az egészet (ezért nem tanultam meg rendesen egy hangszeren se). Jött az egyetem, rengeteg tehetséges emberrel, és már nem voltam a legjobb. Simán lehettem volna -lehetnék- az élvonalban, mint előtte a szakkörökön, mert tudom hogy mire vagyok képes, mire VOLTAM 15-17 évesen és abban az évben amikor felvettek. Tudtam rajzolni. Viszont azóta hogy bent vagyok, nem megy. Van bennem egy görcs, valami gátló dolog, és ez oda vezet, hogy ellustálkodom. A túlértékelés itt jelenik meg, hogy tudom hogy többre vagyok képes, illetve voltam a múltban, de a mostban ez nincs. Most nem tudok. És hajtogatom, hogy de igen, képes vagyok rá, mégsincs látszata, míg végül elhangzott a mondat a tanárom szájából, hogy csináljam azt ami megy. Ez ellen lázadok most, és hajtom magam, próbálom leküzdeni ezt a lustaságot -hát nem egyszerű, mert jól begyakoroltam:) hátha attól helyére billen a mérleg, és sikerül felhozni magamból ami lappang. Nemértem hogy hogy fejlődhettem vissza, mert mikor nem volt ez az egész egy kényszer -mikor az újszülött tesómat rajzoltam, vagy az aktuális szerelmemet, kedvenc zenekart, stb. - akkor ment, mint a karikacsapás. Nem volt bennem az hogy meg kell mutatni hogy tudom, nem volt bennem hogy úristen jót/szépet kell rajzolni, egyszerűen csak csináltam. Ez az egész viszont hozott magával egy tudatot, hogy "béna" vagyok. Ezen dolgozom, hogy ezt levakarjam magamról mire puff: túlértékeled magad. Holott az alulértékelésen akarom túltenni magam, hiszen ők csak a jelen teljesítményt látják, érthető hogy mit reagálnak, én viszont tudom magamról hogy mi van bennem, kérdés, hogy hogy lehet "előhívni".

Meglátjuk mi lesz, ha már végigcsináltam az önértékelés csomagot!:)