Hogy vagy Istennel?

Ha ezt a kérdést nekem valaki 5-10 évvel ezelőtt teszi fel, teljesen másként válaszolok rá. Anyámat gyűlöltem, apámat istenítettem. Annyira el voltak foglalva egymás tanitásával, hogy nekünk gyerekeknek csak az állandó balhék maradtak, amit én mindig anyám kontójára írtam..
Igy aztán bármilyen borzalmas is anyám nagyon korai halála nem igazán viselt meg. Akkor már 19 évesen amúgy is saját lábon kellett álljak. Ma már mindkettejüket szeretem. Igaz apámról kiderült, hogy egy elviselhetetlen alak (és volt is mindig), anyám tetteit pedig ennek fényében ma már teljesen másként látom.
Ma már szeretem őket, mindkettőt, egyformán. Apámat a lehetelen természetével együtt élőben, anyámat pedig posthumus. Azt hiszem sikerült neki mindent megbocsátani és remélem őneki is nekem.......