Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Tulajonképpen egyet értünk: megismerés, megtapasztalás,
2010. május 09. vasárnap, 20:53 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Tulajonképpen egyet értünk: megismerés, megtapasztalás, tudatosítás.  Ezért születünk le. 

Az Egó nálam nem a "mumus", nem is írtam ezt.

 

Az Egó egy szerep, amivel tévesen azonosulunk. Én nem vagyok megvilágosodott, de megtapasztalásaim által, én másképp látom ezt, mint te. 

Pl.: csend gyakorlat során: mikor egy hangra figyeltem, eleinte jött százával sok gondolat, érzés, ami a hétköznapokra  terelte volna a figyelmemet. Egyszercsak a semmiből jött az élmény: én voltam a hang. Nem volt határom, nem volt semmi más, csak a rezgés, a madár hangja. 

Na ez tutti nem Egóból jött. Az Egó szerinted tényleg hagyja? Szerintem meg pont használja: kialakul egyfajta spirituális gőg.

Az Egó egységre törekvése viszont csak addig tart, amíg érdeke áll hozzá. Az elkülönültség élményét tartja fent, figyeld meg, ha egy közös csoportban beszélgetsz. Vannak, akik nyitottak, befogadják ki mit mond, érdekli őket. Míg vannak, akik nagy erővel kiáradnak, túl kellene kiabálni őket, hogyha válaszolni akarnál a feltett kérdésükre. Csak saját igazukat hajtják.  

Valóban, míg nem érjük el fejlődésünk szintjét, hogy sutba dobjuk a fátylakat, szükség van rá. Ez tény. De sem nem felmagasztalni , sem nem lehazudni nem kell. Csak figyelni. Ugyanígy látom az érzelmeket, a gondolatokat. Épp úgy, mint az Egó, szintén nem vagyok velük azonos.A magyar nyelv nagyon is kifejező: Mérges vagyok. Melléknévként használjuk, nem azt mondjuk, Méreg vagyok. Az Egó azt mondja: tanár vagyok, anya vagyok, kedves vagyok. Míg valódi lényünk ezt: VAGYOK. 

 Nagyon is tudom szeretni az Egót. Az enyémre is úgy tekintek: milyen szép, különleges. Sőt, ha valaki Egója nekem tetszően viselkedik, őt is nagyon tudom szeretni, de ez mindig csak addig tart, amig megfelel a képnek, ami bennem él. Ugyanakkor, van, akiket már-már feltételek nélkül tuom szeretni. Ilyenkor már akkor is szeretem, ha nem az elvárásaim szerint működik az illető.

Szóval, ha valami bánt Téged, ha valaki az Egós dolgokkal dobálózik, vizsgáld meg magadban. Mi az, amit te nem tudsz ebben elfogadni? Miért érzed, hogy meg kell "védeni"?  Mit érzel, milyen azonosulásod sérül? Milyen határodat feszegetik? Mi lenne, ha csak beengednéd?

Mind-mind éljük az Egónkat. Még az is, aki olykor-olykor ránk pirít. Miért lenne ez baj? Tanulunk, figyelünk. Vannak,akik még ott tartanak, hogy az ismereteket szajkózzák, mások működését figyelik, "kritizálják", mivel saját dolgaik feltárását halogatják (félelemből,lustaságból, bármiből), de ők is keresik az utat. Majd ha "megelégelik", továbblépnek. Folytatják önmagukban, de mások figyelése által is sok mindenre rátalálhatnak. Vannak,akik még csak nem is kritikának szánják, csak megjegyzésként szólnak.   

Mindezekre felesleges sok energiát fektettni, de ha nagyon zavar, annak oka van. Nem kívül, hanem benned. Ennek érdemes utána járni. Mikor éled te is, hogy több, jobb, okosabb, tapasztaltabb vagy,mint a másik? Mikor emeled magad a másik felé? Lenyomva a másikat.

Nem tudom mennyiben áll ez neked, a válaszokat magadban leled meg. 

Valamint várom  a következő hsz-saidat ez ügyben. Beszélgessünk. Kíváncsi vagyok, te hogy látod?