Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
jaguar képe
válasz
2010. május 05. szerda, 9:22 | jaguar   Előzmény

"Te álmatlanságban szenvedsz Jaguár ? :)"
szó sincs róla, csak rendszertelenül élek és alszok. de napi 9 óra alvás megvan mindig így vagy úgy.

"Figyelhetek én a legszínvonalasabb előadásra is, ha nem kap el közben az a plusz érzés, hogy nekem szól"
A legszarabb előadást is fel lehet javítani, ki lehet hozni az előadókból a bennük rejlő maximumot, csak rajtad múlik, te mennyire nyílsz meg nekik, nem hiszem hogy azon múlna neked szól-e vagy sem. A megfigyelő hatással tud lenni a megfigyeltre, bármilyen produkció legyen is az én ezt tapasztalom mostanában. Ha meg épp egy nagyon rossz haknizenekarról lenne szó mondjuk? Vagy egy nagyon "alacsony szinten lévő" beszélgetőpartnerről van szó aki semmi újat nem ad? Akkor is jöhetnek olyan felismerések, összefüggések közben, hogy megérted a helyzetüket, vagy épp számodra fontos problémahelyzetekre világítódsz rá.
Minden a megnyílás mértékén múlik. Fokozatosan igyekeznünk kell fenntartani a lehető legnagyobb mértékű nyitottságot miközben a világban mászkálunk. Ez még úgy látszik a tudattágításnál is fontosabb és hasznosabb dolog! :)

"a roma zenekarral kapcsolatban, az egyértelműen a közönség előítélete"
épp ezaz hogy nem egyértelműen a közönség előítélete, hanem a sajátom volt az, mert amint észrevettem magamon, a közönség is velem összhangban reagált. A közönség csak a saját belső hozzáállásom kivetülése volt. Egyébként annak a koncertnek a vége az lett, hogy a zenekarban a közönség felé (talán már az elejétől fogva-)meglévő előítélet is átjött egy idő után és onnantól vége lett az egésznek. Az előítélet előítéletet szül, nehéz úgy nyitottnak maradni.

"és amikor újra szeretném átélni ezt az érzést ugyanazzal a dallal, könyvvel, egyébbel, már alig érint meg."
ingerküszöb kitolódás! a drogok erre a legkonkrétabb példa de nem megyek bele. filmeknél én akármennyire is jó egy film, elvből el kell telnie jópár évnek nálam, amíg újra hajlandó vagyok megnézni, mert tudom hogy meg sem tudná közelíteni azt a katarzis élményt, csak ha esetleg 10 év múlva nézem meg, teljesen más szemmel, más problémahelyzetekkel és akkor már esetleg teljesen új megfejtéseket adhat az életről.
Ha nem lenne ez az ingerküszöb feltolódás, akkor gondoljunk csak bele, egy csomó tevékenységnél az emberek halálba vagy őrületbe tudnák hajszolni magukat egyhamar nemde?

De egy a lényeg, amit most végérvényesen megtanultam: maximálisan nyitottnak kell lenni minden és mindenki felé, ha "jót" akar az ember magának.