Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Kapaszkodó
2009. január 22. csütörtök, 18:02 | BAnita (útkereső)

Szia Sanyi!
Furcsa érzés ugye? Amikor az ember már nem keres kapaszkodót. "nincs igényem a gyökerekre" Valami végérvényesen megváltozott és még csak nem is fáj, olyan nyugalom száll meg mint még soha. Kivülállóként szemlélődsz és ritka pillanat: mintha mindent annak látnál végre: minden az ami. Nincs feszűltség, hogy kinyilik-e az a másik ajtó és vajon hová vezet... Ritka világos pillanat. Aztán az élet meghozza a maga feladatait, kérdéseit és válaszait... mert hát mégiscsak itt vagyunk ezen a fizikai síkon. De ez a változás marad, én azóta úgy érzem más lettem, s néha olyan furcsa mert eltűnt néhány megszokott érzés, sok gyökér és kapaszkodó. Talán úgy tűnhet megkeményedtem, talán úgy, hogy érzéketlenebb lettem. Levetkőztem a feszűlt tenni akarást, a jót akarást és elfogadtam, hogy minden változik. Létezik a belső béke és boldogság. Küzdeni küzdök, de valahogy azóta sokkal inkább békén hagyom a világot.

Mélységes lelki békét kívánok, szeretettel: Anita