Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Én már megtaláltam!
2010. április 29. csütörtök, 11:09 | bodza (útkereső)   Előzmény

19 éves voltam, és már egy éve jártam az exemmel, amikor bemutattak a nagy Ő-nek. Sosem feledem azt a pillanatot - ahogyan ő sem. Csak egymás szemébe néztünk, bemutatkozás közben a kezünk összefonódott és ez feltűnően sokáig tartott. Rögtön tudtuk mindketten, hogy lelkünk másik felét találtuk meg.

Nem volt egyszerű helyzet. Ő azt gondolta, túl fiatal vagyok, úgysem foglalkoznék vele, én pedig tudtam, hogy családja, egzisztenciája van, és úgy hittem, nem is foglalkozna velem. 10 évet vártunk egymásra. Nap mint nap találkoztunk, rengeteget beszélgettünk, neki már a bemutatásom előtt pokol volt az élete, az enyém évek alatt vált azzá. Aztán elszakadt a cérna, és eldöntöttem, nekivágok egy új, ismeretlen életnek, az előzőt hátrahagyom. Aztán összejöttünk. Tökéletesen kiegészítjük egymást, nagyon boldog vagyok.

Nem mindenben értünk egyet, ő például nem hisz abban, amiben én, néha még ki is nevet, ő túlságosan racionálisan gondolkodik. Én nem próbálom ráerőltetni azt, amiben én hiszek, tiszteletben tartom az ő elképzeléseit, de azonosulni nem tudok velük. Ezeken a dolgokon sosem vitatkozunk, elmondja egyikőnk, a másik meghallgatja, majd elüti valami viccessel. Azért néha, ha valamit próbálok vele megértetni, látom rajta, hogy komolyan elgondolkodik rajta, csak aztán nem kommentálja...:)

Köztünk nagy a korkülönbség, de ez semmit nem számít. Én tanulok az ő életbölcsességéből és higgadtságából, ő tanul az én optimizmusomból, vidámságomból, néha már-már infantilis megnyilvánulásaimból. Ez rázza fel mindig. Több mint harminc évig élt behúzott sötétítők között, mindenben korlátozták, mellettem teljesen szabad. Most váltja valóra álmait, és én ebben támogatom, mint ahogyan ő is engem. Mi együtt 6 év alatt rengeteget építettünk, előlről kezdtünk mindent - kor ide, kor oda. Előző helyünkről szinte semmit nem hoztunk el.

Szerintem a nagy Ő nem úgy jön el, hogy keresem minden áron, a nagy Ő, lelked-tested másik fele a legváratlanabb pillanatban, a legváratlanabb helyen bukkan fel!

Az is biztos, hogy sokaknak megadatik a lehetőség, csak egyszerűen elsiklanak mellette, vagy nincs bátorságuk küzdeni érte. Mi küzdöttünk, kőkeményen. Az "életművét" hagyta hátra az újért és nem bánta meg. Véleményem szerint ilyen lehetőség nem adatik meg sokszor az életben, és igenis, ha másképp nem megy, le kell küzdeni az akadályokat, főleg önmagunkban, hogy az álom beteljesülhessen!