Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
szeges képe
Szia Ibolya! Persze hogy hallod és érzed az élet rezgéseit. A
2010. április 21. szerda, 11:32 | szeges   Előzmény

Szia Ibolya!

Persze hogy hallod és érzed az élet rezgéseit. A saját tapasztalásomat írtam le, valójában csak az összehasonlíthatóság kedvéért.

Az "utamat", eddigi életem megélését az ellenségeimnek se kívánnám, nemhogy Neked. Mégsem cserélném el egyetlen pillanatát sem senkivel, de ezzel gondolom legtöbben így vagyunk.

Ezek a saját poklaink és mennyeink, melyeknek talán csak itt a földön lehetünk részesei. Végtelennek tűnő időszakok a rosszban és néhány gyorsan elszálló felejthetetlen, gyönyörű pillanat és az ember máris azt mondja: ezért megérte.

Így látom és így is kezelem a világot, talán ma már azért nem érint meg annyira a lent, mert tudom, hogy utána a fent következik. Ez mindig így volt és így is lesz.

Azt írod: "minél inkább sikerül szétfeszítenünk a korlátainkat, annál inkább érezzük a szabad akarat örömét és egyben terhét is"
Szerintem pedig mindennek megvan a maga ideje.

Nézd csak meg mit tett az ember a földdel, miközben feszegette a fizikai korlátait. Majdnem megölte, helyesebben rajta saját magát.
És most mi történik? Az Izlandon kitörő vulkán állítólag aktív marad és megállítja a globális felmelegedést.
Mintha csak a föld immunrendszere lépett volna akcióba, hogy megmentsen minket, akik kiraboljuk, mérgezzük és visszaélünk vendégszeretetével.
Talán így akar minket figyelmeztetni, szelídíteni és a fejlődés új irányába terelgetni "valaki vagy valami"...
Nem lehet, hogy a szellemi korlát is valamitől óvni akar minket?

Baráti üdvözlettel: J

Ps: A "tökéletesben" szerintem nem létezik unalom...