Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Jaguárnak a szerelemről
2010. április 02. péntek, 16:14 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Két fajta szerelem létezik, szerintem ezért ellenkezel ellene, mert még csak az egyiket ismered:

1. mikor még Egóból vagy szerelmes, valóban illúzió. Meglátsz valakit, fantáziálsz milyen lehet, milyen csodálatos, majd hullik a lepel, meglátod a hibáit is, már nem illik a képbe, ami csak a fejedben létezett, jön a kiábrándulás, na meg a vád, hogy becsapott.

2.  Kirsikka jó írja, olyan, mint a megvilágosodás. Túl vagy a saját blokkjaidon, sérelmeiden, félelmeden, beengeded a másik lényét úgy ahogy van a saját lényedbe. Itt a "hibáit " is látod, de ezt felismered, hogy nem hiba, csak tananyag. Itt nem a személyiségbe, hanem a lényébe vagy szerelmes.

Az utóbbiban viszont már nincs meg a kizárólagosság, a követelés, hogy csak az Enyém a másik, én meg az övé. Mindenki lényét látod ugyan úgy, ezért olyan érzés, mintha mindenkibe szerelmes lennél.

 

Az előző szerelemben vannak villanások, mikor megláthatod mi is a megvilágosodás. Ha szerelmes vagy, plussz energiád van, szárnyalsz. Szeretsz élni, szereted azt, ami van. Szereted, hogy szeretve vagy. Sokkal több kell, hogy kibillencsen ebből az egyensúly állapotban, mint mikor nem vagy szerelmes.

 

Egyébként miért a szerelmet emeled ki? Az is egy érzelem, és nem is a legkártékonyabb. Vizsgáld meg innen: düh, gyűlölet, apátia.

Na ezek az Egóban tartanak, ezeken kell túllépned, a szerelem (bármelyik is) csak felemel. Míg a harag, a düh, csak elválaszt, így sosem fogsz megvilágosodni, sosem tudsz befogadni másokat. Csak a magányodnak fogsz élni,új köröket futva.

 

Mit gondolsz?