Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
u.erika képe
Szia Bodza és Manyy!
2010. április 01. csütörtök, 0:22 | u.erika   Előzmény

Jó érzés a felsorolásodban látni a nevem! :))

Ezidáig azt gondoltam hogy ehhez a témához nem is tudok hozzászólni,és csak most jutott eszembe hogy az én bátyámnak hiányzik a jobb keze....
Furcsa,mert soha nem ugy gondolok rá hogy:Jaj,a szegény nyomorék!Hanem egyszerüen:a bátyám...
Ok.régen történt.Egy üzemi balesetben veszítette el az ujjait pontosan,csak a kis ujja maradt meg,és ennek is már legalább 25 éve.
Ráadásul eléggé kicsi voltam amikor ez történt,talán azért is nem értem meg tragédiaként...?

Csak az a meglátásom,hogy azok az emberek akikkel hasonló dolog történik az életben,hamarabb tudnak továbblépni ha a környezetük nem a nyomorékot,a fogyatékost,stb. látja,henem a Kis Jóskát,Nagy Pistit...szóval az embert!
Egy idö után a környezetének már föl sem tünik hogy ,,más"...s szerintem ez a legjobb mindenkinek!

Szóval nem azt akarom sugallni Manyy hogy pontosan tudom mit érzel,mert mind említettem az én helyzetem más volt.
De!Mikor gyenge vagyok és akkor valaki elkezd engem vígasztalni akkor ahelyett hogy fentröl nézném az eseményeket és tanulnék belöle,inkább belemerülök az önsajnálatba,és az önsajnálat egy ,,labirintusba"vezet. (ez is csak az én személyes tapasztalásom)
Persze emberek vagyunk,és óhatatlan vágyat érzünk olykor hogy vígasztalást nyujtsunk az embertársainknak.

Erika Szeretettel!