Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Ha...
2010. március 21. vasárnap, 14:29 | Hiteles06

Tegyük fel, hogy tényleg nem működik a pozitívkodás. Tegyük fel, hogy elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok. Tegyük fel, hogy úgy viselkedem, ahogy éppen az élet hozza, ahogy a hangulatom diktálja. (Közben szorgalmasan gondolkodom, hogyan jutottam ide, mi történt velem a múltban, és miért történik mindez velem.) Tegyük fel, hogy egy ilyen elborult lelkiállapotban öngyilkos leszek, vagy kárt teszek másban. Akkor megoldom az életfeladatom?????????????????????????????????
Költői kérdés volt. Bocsi. Hol van a határ? Meddig mentek el a negatívkodásban? Hova teszitek a keserűséget? Hova teszitek az agressziót? A válaszok enyhítenek valamit? A századik kör után mit csináltok? Mi van, ha minden változtatni akarás csak erőszaknak látszik, ha semmit nem akarok már? Mi van, ha elfogy az erő? Vagy csak kis lángon döcög, mert muszáj??? Meddig lehet ezt csinálni? Mi van, ha nincs is értelme? Van értelme egyáltalán?