Volt már spirituális élményed?

Szia, Ildikó!

Inkább arra voltam kíváncsi, hogy szerinted se jó-e az, ha bevalljuk a másiknak a félrelépésünket.
Úgy gondolod, neked jobb lett volna, ha nem tudod meg az exférjed félrelépését? Csak csendben a fű alatt csinál neked valami jót? Ezt mondjuk nem is értem... ez azt jelenti, hogy pl.vesz neked egy kazal virágot? És azzal minden el van rendezve?
Én biztos jobban örülnék annak, ha becsülettel bevallaná, ha már egyszer megtette! Abban igazad van, hogy így Te is belevonódsz, de hát nem jobb tisztán látni az élethelyzetedet, mint a homokba dugni a fejedet?
Ami talán a legfontosabb: azért hogy megcsalnak, csakis én vagyok a felelős, és ezt érett felnőttként fel kell vállalni. Hagytam magam megcsalni. Úgyhogy igenis jogában áll a másik félnek a saját felelősségemet éreztetnie velem.
Amikor olyan élethelyzetbe kerültem, hogy becsaptak, utólag visszagondolva, mindig éreztem, hogy valami nem klappol. Csak direkt nem akartam tudomást venni róla, nem akartam meglátni a valóságot, mert jobb volt az illúzió világban, amit a másik elémvarázsolt a hazugságával.
De egy ilyen vallomás után, ha a másik fél passzivitásba vonul, akkor az csakis azt jelenti számomra: ő már be akarja fejezni a kapcsolatot, és csak abban reménykedik, hogy nem bocsátasz meg, és így nem neki kell kimondania, hogy vége. Ha azt akarta volna, hogy rendeződjön a házasságotok, nem tudott volna passzívvá válni ő sem.