Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Mit üzen a betegséged?
2009. január 02. péntek, 16:24 | secrets (útkereső)

Én egy kicsit másképpen látom azt, hogy mitől betegedtél meg.
A nátha a levegővétellel van kapcsolatban a levegő pedig mindennel kapcsolatot teremt, így egyértelmű, hogy minden légzőszervi probléma (nátha, megfázás stb.) kapcsolati jellegű, s minden kapcsolati probléma egyben kommunikációs zavar is.
A nátha "oka", hogy nem az történik, amit mi akarunk, de azt is mondhatnám, hogy nem élvezzük azt a helyzetet, amiben vagyunk. A megfázás egyértelműen jelzi, hogy probléma van lelki síkon a kommunikációval: ami a lelkünkben van, nem tudjuk megélni vagy megnyilvánítani.

Természetesen elfogadható számomra, hogy Te az energiavesztéssel magyarázod betegséged létrejöttét.
Magam is tapasztaltam ezt (mármint az energiavesztést) amikor még a saját energiáimat adtam át.
Sokszor olyan voltam, úgy legyengültem, mint a játékbaba, akiből kivették a Duracellt.

December óta tudom és gyakorlom azt a fajta energiátadást, amelyben már nem az én energiámat használom, hanem univerzum energiákkal "dolgozom".
Azóta nem merülök le mert mindig van bennem feltöltött Duracell.

A csontritkulás a mozgás szervrendszeréhez kapcsolódik: a csontok nemcsak a vázrendszer részei, hanem hanem jelzi az emberi célok meg- vagy belemerevedését és a szárazságot. Itt mindig a kitűzött céllal van a probléma. A csont törése azt jelzi, hogy nincs meg bennünk az alázat, hogy elfogadjuk kereteinket, korlátainkat, ha kell, minden figyelmeztetés ellenére neki megyünk a korlátainknak, mert megakarjuk csinálni azt, amit elterveztünk.
Ha sorsunk a mozgással kapcsolatban le akar állítani (a leállítás a szabadsággal, függetlenséggel összefüggő legvégső analógia) a mozgás megszüntetése már csak legvégső analógiaként jelenik meg, aminek totális kiszolgáltatottság a vége...

Megoldás?

Először is a mai nők többsége nem tudja, hogy mi az, hogy "NŐ".
Fogalma sincs, mert már az előző nemzedék sem tudta, tehát nem volt, akitől a női létet, életformát ellesse, megtanulja, élvezze azt, hogy NŐnek született.

Elképesztő, amikor az intimtornára bejelentkező 3 gyermekes anyuka azt mondja telefonba, hogy neki mindkét "nyílásával" probléma van. Semmi gond gondolja az ember lánya, itt az ideje, hogy megtudja, odalent 3 nyílása van...

A nők igenis szeretnének nőnek lenni: szeretnének lágyak, odaadóak, gyengédek, esendőek lenni.
De jelen világunk nem ezt várja el tőlünk: teljesítsünk az otthonunkban éppúgy, mint a munkahelyünkön, a szülés után ragyogjunk úgy, mintha nem is néhány hete adtunk volna életet a Föld egyik új polgárának.
Iszonyatosan kemény nyomás nehezedik ránk és korlátok, amelyek közé a patriarchális világrend szorít több ezer éve.

Ma már ott tartunk, hogy a Nőiséget nem anyáinktől, nagymamáinktől tanuljuk meg, hanem különböző tanfolyamok állnak rendelkezésünkre.
Egyre több könyv, cikk, írás jelenik meg a nőies nőről, az igazi nőről.
Engem ez gyakran zavarba ejt: egyrészt úgy érzem, hogy az Igazi Nő mítosza minden nőben ott rejtezik, csak engedni kellene, hogy utat törjön belőlünk és előragyogjon.
Időbe telik, amig rájövünk, hogy mi nők egyek vagyunk a természettel és annak folyamatosan változó energiamintázatával.
Ennyit kell csak megértenünk és ha ezt még élni is merjük, a patriarchiális korlátok egy pillanat alatt leomlanak és az összes korlátozó elvárást oly könnyedén rázhatjuk le magunkról, mint a tollpihét.

Mert Nőnek lenni nem egyszerűen jó, hanem több, mint csodálatos.:-)

Himnusz a nőkhöz

Mi tudjuk,
hogy kik rejtik el a fényt a nőkben.
Ölükben a kéjt, a fájdalmat
és a szenvedést,
miközben óvják a bölcsőt,
ismerik a múltat és tudják a jövőt...
A halált ők nem rettegik.
Miért is tennék?
A lelkükben, testükben hordják
a szüntelen megújulás magvait
s a halál mögött azt,
ami elmúlhatatlan és örök.
Anyák, nővérek, szeretők
minden ember között
áldott teremtmények
a nők,
mint megfoghatatlan
és megfejthetetlen
égi tüzet őrzők.
Akik a "küszöbön átkelők"
szemére boldog álmokat szőnek
angyalként az emberek között.
A könny, vér és verejték
kezük által érik a nagy Egésszé.
Nevük sok van:
Lehet Kleopátra vagy Csipkerózsika,
netán dajka vagy hetéra.
Oly mindegy.
Hisz gyermekük megfeszített,
keresztről véresen leemelt
testét is úgy ringatják
szelíd altatódalt dúdolva,
mintha csecsemőként
éppen csak elszunnyadt volna...
Hiszen tudják a Titkot.
A Férfiről és a Teremtő Erőről,
A Kék Madárról és a
Sárkány Szeméről,
melyet a női lélek
szelíd toporzékolással,
lágy odaadással
féltő óvatossággal és gondoskodással
hagy áramolni
a Galaxisban...
Megteremtve a jelen csodáit
napról napra
múlhatatlan...