Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Én vagyok, nem én vagyok, mi tartozik az Egyhez és mi vagyok én
2010. február 16. kedd, 14:25 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

Én vagyok, nem én vagyok?
Mi tartozik az Egyhez és mi vagyok én?
Van-e valami, ami nem tartozik az Egyhez, Univerzumhoz?

Hogy mi ellen harcolunk?
A saját belső illúzióink ellen, amit a földi tükör világban külsődleges konfliktusokként megélhetünk. Minden belül van.

Nem ismerem az egylépéses technikákat.
Az illúziók a leckehordozók, mindaddíg, amíg valaki ilyen, meg olyan leckéket akar megtanulni, addig illúziókat szabdal szét, egyiket a másik után, eljut valahova vagy még nagyobb szövevényt állít elő és fikarcnyit sem lát jobban.

Aki egységben van Mindennel, annak nincsenek illúziói, az egységben levés kizárja az illúziókban levést.
Az illúziók nem részei egy Egységnek.

Ha nem vagyok a dühöm, kétségbeesésem, gondolataim és érzéseim, csak akkor lehetek egységben Mindennel. Vagyis az érzéseim és gondolataim nem részei az Egységnek.

Az érzéseim és gondolataim, az illúzióim nem részei az egységnek, azok az egyéniségemnek a részei.

Az a tévedés, amikor a saját illúzióinkról azt gondoljuk, hogy azok az Univerzum részei. Nem azok, azok csak a mi részünk, senki másé, csak rajtunk keresztül létezik, sehogyan máshogy és senki más nem is fér hozzájuk.

Ha megszűnik a Föld mágneses mezeje, ami mindez idáig összetartotta az emlékeinket minden, amit tudunk és a tudatunk része, egy szempillantás alatt, na jó, egy-két nap alatt, szertefoszlik. Vagyis nem az Univerzum része, nem az Egy része.

Ha elengedjük az illúzióinkat akkor mi történik?
Elveszítjük önmagunkat? Nem. Csak az illúzióinkat veszítjük, és elnyerjük önmagunkat.
Miért félünk annyira önmagunktól? Azért, mert a rémületes és szégyenletes tapasztalataink ott vannak a tudatalattinkban, és egyelőre az illúziók között azonosítjuk magunkat a tapasztalatainkkal. A rossz lelkiismeretünk tart meg az illúziók világában.

Csak ezért olyan nehéz leszállni az ősökről, anyukáról és apukáról, nagyszülőkről, oldalági felmenőkről, mint minden lelki defektusunk okozójáról, és odaállítani magunkat az ok helyére.

Szerintem ennyi az egész.

:)