Az, hogy előny-e, vagy hátrány, kinek-kinek az útja határozza meg.
Általában az ego egy állomásának tekinthető a Mester-ség. Így látom én, a senki. Nekem is vannak mestereim. Ezek a mesterek nem azért azok, mert ők magukról ezt modják, hanem, mert én, mi mondjuk ezt róluk. És itt van a kutya elásva.
Mindenki kitűnik más emberek közül valamiben. Ha ezt elég igényesen végzi, mások is felfigyelnek rá. Ekkor történik meg a változás. Belép az egyenletbe az ogo. A harmadik spirituális denzitás leckéje az, hogy megtanuljuk lebontani az egót, ami lehetetlenné akarja tenni, hogy a világgal harmonikusan együttműködjünk. Mindegy, hogy milyen intelligensek vagyunk, ez az állomás mindenkinél elérkezik. A mestereknél is, ha korábban még nem oldották fel. Most jött el az ideje, hogy ezt megtegyék. Előbb azonban az intelligencia nő, s csak azután a lélek. Hisz az a kapuja. A szív kapuja az elme. Ha megtanulja megélni az értelem bizonyos szintjét, akkor kezd el töprengeni azon, hogy vajon miért csupán egyesek áhítoznak a tudásomra, s miért nem lehet az általánosan elfogadott. Egy idő után némelyek rátalálnak az útra, amely bárkihez elvezetheti őt, míg másoknak kell néhány inkarnáció, hogy felismerje ezt. Mások viszont úgy "öregednek meg", mint igen okos gyerekek, s ezt erősen be is képzelik maguknak. Ők a további lelki dimenziókba is magukkal hurcolják ezt a borzalmas tulajdonságukat, s válnak belőlül nagy intelligenciájú démonok.
Tehát kevesen, bár napjainkban egyre többen jutnak el odáig a lelki fejlődésükben, hogy ezt a tudást bölcsességgé, mások javára használhatóvá alakítsák. A ti közösségi lapotok hál'Istennek, ezt a lépést igyekszik szorgalmazni. Így tovább!
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Az, hogy előny-e, vagy hátrány, kinek-kinek az útja határozza meg.
Általában az ego egy állomásának tekinthető a Mester-ség. Így látom én, a senki. Nekem is vannak mestereim. Ezek a mesterek nem azért azok, mert ők magukról ezt modják, hanem, mert én, mi mondjuk ezt róluk. És itt van a kutya elásva.
Mindenki kitűnik más emberek közül valamiben. Ha ezt elég igényesen végzi, mások is felfigyelnek rá. Ekkor történik meg a változás. Belép az egyenletbe az ogo. A harmadik spirituális denzitás leckéje az, hogy megtanuljuk lebontani az egót, ami lehetetlenné akarja tenni, hogy a világgal harmonikusan együttműködjünk. Mindegy, hogy milyen intelligensek vagyunk, ez az állomás mindenkinél elérkezik. A mestereknél is, ha korábban még nem oldották fel. Most jött el az ideje, hogy ezt megtegyék. Előbb azonban az intelligencia nő, s csak azután a lélek. Hisz az a kapuja. A szív kapuja az elme. Ha megtanulja megélni az értelem bizonyos szintjét, akkor kezd el töprengeni azon, hogy vajon miért csupán egyesek áhítoznak a tudásomra, s miért nem lehet az általánosan elfogadott. Egy idő után némelyek rátalálnak az útra, amely bárkihez elvezetheti őt, míg másoknak kell néhány inkarnáció, hogy felismerje ezt. Mások viszont úgy "öregednek meg", mint igen okos gyerekek, s ezt erősen be is képzelik maguknak. Ők a további lelki dimenziókba is magukkal hurcolják ezt a borzalmas tulajdonságukat, s válnak belőlül nagy intelligenciájú démonok.
Tehát kevesen, bár napjainkban egyre többen jutnak el odáig a lelki fejlődésükben, hogy ezt a tudást bölcsességgé, mások javára használhatóvá alakítsák. A ti közösségi lapotok hál'Istennek, ezt a lépést igyekszik szorgalmazni. Így tovább!