Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
u.erika képe
Sziasztok!
2010. február 14. vasárnap, 23:36 | u.erika

Elmondhatom hogy volt alkalmam belekóstólni a nevelöszülöségbe.Bár biztos minden eset különbözö,de szeretném megoszatani a saját élényeiemet.

Az egykori barátomnak van egy lánya,akit az édesanyja pár hónaposan elhagyott,és aztán a nagymama nevelt.S amikor együtt laktunk sokat volt nálunk a kislány,aki akkor volt 5 éves.
Nem akartam az anyja helyett az anyja lenni,viszont a kislány folyton engem követett.Valamiért nem bízott az apjában sem.Megmondom öszintén olykor már nagyon zavart a folyton engem nyaggató kislány.
Amikor mások azt hitték hogy az én lányom,annak nagyon örült.
Az édesanyja hébe hóba látogatta,idönként el is vitte magával.Ö ezeket a találkozásokat nagyon várta.S én ugy éreztem hogy csak,,ha ló nincs jó a szamár is szerepre kellek"
A nagymama persze nem titkolta a kislány elött az édesanyja multját,s a gyerek ilyenkor hevesen védelmezte.
Aztán amikor a kislány 12 éves lett,az édesanyja igényt tartott rá.S a nagymama (az apuka édesanyja) beleegyezett.A kislány is nagyon örült ennek a fordulatnak.
A nagymama aki egyébként is nehezen boldogult a kamaszodó kislánnyal,az utólsó idökben még többet szenvedett.A kislány amikor már tudta hogy nem sokáig marad,nagyon eleresztette magát.Azt hitte,hogy valami csodálatos új élet kezdödik a számára.
Csak hát mégsem ugy alakultak a dolgok ahogy elképzelte.
Most eltelt 1év,és vissza akart menni a nagyihoz.Persze naponta visszajárt így is,de azt mondja hogy nem bírja az édesanyját elviselni.(Na jó nem ilyen szolídan fejezte ki magát)
Az édesapja külföldön dolgozik,ugyhogy ö mint lehetöség szóba sem jöhet.
Ìgy maradt két megoldás.Vagy a mama,vagy intézet.
Nos a nagymama belement.A gyámhatóság adott 3 hónap próbaidöt,s ha nem javít a tanulmányi eredményein,és panasz lesz rá,akkor irány az intézet.
A nagymama most eltartja az unokáját a kis nyugdijából,hiszen gyerektartást egyik sem fizet.S akislány bizony nagyon rosszul áll a dolgokhoz,elöször is csinált egy akkora telefonszámlát amit a nagymama nem tud kifizetni csak részletre.
A kamaszos viselkedéssel járó dolgokat szerintem szükségtelen részleteznem.

Ez egy nagyon szomorú történet,és én sajnálom az összes szereplöjét.
Nem hiszem hogy akkoriban sok minden mult volna rajtam,hisz nem szólhattam bele a nevelésébe.Bár ismétlem,nem is éreztem hogy én lennék az illetékes ebben.Nem éreztem anyai ösztönöket.Inkább barátnö stílusban kezeltem.

Tudjátok,a gyerek olyan lesz mint a szülei.Még akkor is,ha nem ismerte öket!A kislány egy az egyben az édesanyja.Belsöleg.A nagymama gyakran meg is jegyezte ö élt vele,látta.Bár imádja az unokáját,mégis gyakran elborzadt.Miért van ez?

Szerintem óriási kockázatot vállal aki ismeretlen szülök gyerekét veszi magához.
S a saját véleményem.Hogy minden,az én hozzáállásom is más lett volna ha hagyja az édesanya a kislányt békében.

Bár van olyan barátnöm aki intézetben nött fel,és felnött fejjel keresett magának anyát.Nem kíváncsi az igazi szüleire.

Anita ezeket már rég le akartam írni Neked!Puszi!Erika