Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Szia Boby!
2010. február 14. vasárnap, 19:20 | szildiko1   Előzmény

Nagyon megörültem a felvetésednek, rögtön elkezdtek a gondolatok száguldani a fejemben. Amit említesz, az teljesen helyénvaló és gyakori.
Hogy érthető legyen amit írok, először is külön kell választanunk két dolgot. A napi élet gyakorlatát, és azt ami a lélek szintjén zajlik. Ez a kettő gyakran nem ugyanaz. Jó néhányszor találkoztam olyan esettel, hogy elváltak a szülők, az anya küldi a gyereket az apjukhoz (felszín), ugyanakkor retteg, hogy az apát fogja a gyerek jobban szeretni. A gyerek érzi ezt, és egy idő után nem szívesen fog apjához menni, mert nem akarja anyját bántani, ugyanakkor bűntudata van mert apját elhagyja. Ezek mind nagyon mély szinten zajlanak, és szinte senki sincs tudatában. De ha lelki szinten rendben vannak a dolgok, egy idő után ez a hétköznapokban is megnyilvánul.
Hogy mi a megoldás? Azt nem tudom, a családfelállítás csak segíteni tud a megoldás megtalálásában. Méghozzá lélek szintjén.
Azt mondja Hellinger, hogy a gyerek a szüleiből áll. És ehhez nem is kell olyan nagy tudás, hiszen genetikailag fele apa, fele anya. Ami gond szokott lenni, hogy ezt az egyszerű tényt gyakran elfelejtjük.
Ha valaki hasonló helyzettel jelentkezik a csoportba, a leggyakoribb, hogy képviselőt választunk a gyereknek, a vér szerinti szülőknek, a nevelőszülőknek. Ha nem mutatkozik nagy „gubanc” akkor a nevelőszülők köszönetet mondanak a vér szerinti szülőknek a gyermekért, a gyermeknek megmondják, hogy bármikor felkereshetik vér szerinti szüleiket, és így is nagyon szeretik őt. A vér szerinti szülők is köszönetet mondanak a nevelőszülőknek, amiért gondoskodnak a gyerekükről. Igyekeztem egyszerűen leírni az eseményt.(A valóságban néha kissé bonyolultabb)
Hogy mi lesz napi szinten az eredmény? Mindenkinek jó érzés, mert elismerték.

Idézlek: „minden láthatás alkalmával megforgatja a gyerek szívében a kést, hogy szembesülnie kell azzal, hogy ezek a szüleid, látod, nekik nem kellettél. Főleg ha minden alkalommal egy alkoholista, börtönviselt - esetleg ott látogatható - lezüllött ember társaságát kell elviselni.”
T. Schäfer: Ami a lelket megbetegíti és…című könyvében így ír erről: „…..a pótszülők csak a második helyet foglalhatják el - függetlenül attól, hogy a gyermek mennyire szereti a vér szerinti szüleit. Ha tiszteletben tartják ezt a rendet, akkor a gyermek tisztelni tudja a nevelőszüleit, és elfogadja, amit kap tőlük.
A nevelőszülők nemritkán úgy érzik, hogy jobbak az eredeti szülőknél, például olyankor, ha a vér szerinti szülők züllött életmódot folytatnak. A gyermek viszont ilyenkor is lenézett szüleivel szolidáris, és csak haragszik az örökbefogadóira. Örökbeadáskor a gyermek sok esetben megneheztel a szüleire, és ha a nevelőszülők jobbnak érzik magukat a vér szerintieknél, a gyermek a neheztelését rájuk helyezi át. Ha viszont a nevelőszülők beérik a második hellyel, a gyermek haragja a szüleire irányul, és a nevelőszülők iránt jó érzéseket kezd táplálni.”

Sz. Ildikó
www.csaladfelallitas.5mp.eu