Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Csaesz : minden elismerésem. Nálunk visszagondolva más volt a
2010. február 12. péntek, 8:40 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Csaesz :

minden elismerésem.

Nálunk visszagondolva más volt a helyzet: én jóval temperamentumosabb voltam a Bátyámnál. Kiharcoltam, átgázoltam mindenen és mindenkin, ha az érdekemben állt. Kihasználtam, hogy én vagyok a kicsike, akinek sokat elnéztek. Megverettem tesómat, mert nem adta ide a játékát (azt hazudtam, megvert, így viselte a következményét, míg fel nem tűnt Anyuéknak, hogy valami nem stimmel és kilestek. Na, akkor engem vertek el) Miért hazudtam? Érdekből, önzősségből.

Aztán telt múlt az idő, a kisded harcos amazon képem összetőrt, Apu ivott, vert minket, Tesóm óvott, védelmezett ezek ellenére is engem. Összekovácsolódtunk, mert a szülőknek nem volt idejük ránk. Állandóan együtt voltunk. Kezdetben kényszerből, aztán hihetetlen összetartó erőből, szeretetből. Barátok lettünk. Ma már változott a kép, ma sem tudom mikor, de átfordult, Tesókám sokszor úgy kezel, mint a nővérét, ha dönteni kell, ha baj van, velem beszéli meg.

Nagyon örülök, hogy Ő lett a testvérem. Nagyon szeretjük egymást. Olykor-olykor előjönne belőlem a gyermeki énem, ha velem van, de vigyáznom kell rá. Lelkis nagyon. És ezt most már szem előtt tartom. Ha mondok neki valamit, annak súlya van, ha mond nekem valamit, annak is súlya van.

Úgyhogy bármin is mentünk át, annak hálás vagyok, mert talán sosem találtuk volna meg ennyire egymást.

Ez így is marad. Nagy tanítóm a Testvérem :).